Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak legújabb tanulmánya szerint a segítő és terápiás kutyák sikeresebben oldják meg a feladatokat, mint a képzetlen és más feladatokra képzett családi kutyák.

A szelíd farkasok kitartóbbak, sikeresebbek a táplálékszerzési feladatokban, mint a kutyák, ezért korábban sokan azt gondolták, hogy a kutyák „elbutultak” a háziasítás során. A legtöbb kutya feladathelyzetben nem a feladat megoldásával foglalkozik, hanem a gazdájára nézeget, mintha segítséget várna tőle. Azóta kiderült, hogy a kutyák nem butábbak a farkasoknál, csak másféle stratégiát alkalmaznak – olvasható az ELTE közleményében.

A kedden a Frontiers in Veterinary Sciences lapban publikált tanulmányról szóló beszámoló szerint egy kitartóbb és a feladatmegoldásban tapasztalt kutya hosszabb ideig foglalkozik a számára eddig ismeretlen kihívással, ezért sokkal valószínűbb, hogy végül meg is oldja.

Az ELTE etológusai arra voltak kíváncsiak, hogy a képzetlen és a különböző feladatokra kiképzett kutyák feladatmegoldása miben tér el. Úgy találták, hogy a segítő munkára kiképzett kutyák önállóbban, a feladatra koncentrálva és jóval sikeresebben dolgoztak, míg a képzetlenebb kutyák szociális taktikát alkalmaztak, a gazdára nézegettek a feladat megoldás helyett.

„A teszt során a kutyák egy kereskedelmi forgalomban kapható ügyességi játékból szerezhettek meg jutalomfalatokat, összesen nyolcat. A kutyák eltérő taktikával álltak a feladathoz. Vagy maguk próbálták megoldani a problémát, vagy interakciót kerestek az emberrel. A segítő és terápiás kutyák voltak a legsikeresebbek, átlagosan három jutalomfalatot szereztek meg, a képzetlenek viszont egyet sem” – idézi a közlemény Fabricio Carballót, az ELTE vendégkutatóját, aki Argentínából érkezett Budapestre, hogy bekapcsolódhasson a magyarországi kutatásokba.

Gácsi Márta etológus és a mozgássérült-segítő kutyákat képző Kutyával az Emberért Alapítvány vezető kiképzője hozzátette: „Fontos megemlíteni, hogy az általános képzettség, például az engedelmes vagy az agility vizsgára való felkészülés is sikeresebbé tette a kutyákat a képzetlenekkel szemben. De ez nem volt elég ahhoz, hogy ezek a kutyák elérjék segítő és terápiás társaik hatékonyságát.” Mivel a segítő és terápiás kutyák a mindennapokban különféle helyekre kísérik el gazdáikat, rutinosan birkóznak meg az új feladatokkal, nyugodtabbak idegenek jelenlétében is.

„A képzettség mellett a tapasztalatnak is fontos a szerepe” – erősítette meg a közleményben Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője. Az etológus szerint ugyanakkor az sem kizárható, hogy egy levizsgázott segítő vagy terápiás kutyának már veleszületetten vannak olyan kedvező tulajdonságai, amely sikeressé teszi a képzését, például merészebb, tanulékonyabb és irányíthatóbb másoknál. „Ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy mennyivel önállóbban és kitartóbban állnak a feladatmegoldáshoz, mint akár a képzett családi kutyák” – hangsúlyozta a kutatásvezető az ELTE közleményében.