A tél természeti adottságain nyilvánvalóan nem tudunk változtatni, a hangulat azonban javítható és érdemes is ebben segítséget kérni. Szakértői tippek a szezonális depresszió leküzdéséhez.

A szezonális depressziót az év ezen szakaszában sokan megtapasztalhatják. A jelenség feltételezhetően a kevesebb napsütés és a rövidebb nappalok miatt kialakuló agyi kémiai változások következménye. Fontos azonban, hogy a szezonális depressziót is komolyan kell venni – hívta fel a figyelmet dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.

"Az affektív vagy hangulati zavarokról érdemes tudni, hogy nem csupán átmeneti szomorúságot vagy boldogtalanságot értünk alattuk, és még csak véletlenül sem az adott személy gyengeségére utalnak. Ezért mindenképpen érdemes segítséget kérni, ha azt érzi valaki, hogy hetek óta lehangolt, nem tudja megfelelően ellátni a feladatait, nem tud más emberekkel együttműködni, esetleg olyan fizikai tünetei is vannak, mint az alvászavar és a súlyváltozás. Ez igaz az úgynevezett szezonális depresszió esetében is” – hangsúlyozza Veres doktornő.

A szezonális depresszió jellemzői
A szezonális hangulatzavar vagy depresszió jellemzően felnőttkorban indul, és általában több nőt érint, mint férfit. Feltételezhetően a fényhiány és a rövidebb nappalok indítanak be olyan kémiai változásokat az agyban, amelyek a hangulatra is hatnak.

Elsősorban a melatonin hormon szerepét vizsgálják a témában, ugyanis a szervezet sötétben több melatonint termel, így tehát igaz ez a sötétebb hónapokban is. Egy másik megközelítés szerint a hangulatzavar a korai sötétedéshez köthető. Ugyanis a késői napfelkelte és a rövidebb nappalok miatt felborul a szervezetünk megszokott napi ritmusa, amihez kóros esetben nagyon sokáig tarthat az alkalmazkodás.

A szervezetben lezajló változások miatt egyebek mellett az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• megnövekedett alvásigény (nappal is),
• az érdeklődés elvesztése még olyan aktivitások iránt is, amelyeket korábban élveztünk,
• szociális visszahúzódás, fokozott visszautasítás-érzékenység,
• szorongás, reménytelenség érzése, lelkiismeret-furdalás,
• állandó kimerültség,
• csökkenő koncentráló képesség és szexuális motiváció,
• növekvő étvágy, elsősorban édességek és szénhidrátok utáni sóvárgás, és emiatt hízás,
• ritkábban, de étvágytalanság is előfordulhat,
• fizikai panaszok, például fejfájás.

Így lehet felismerni és a kezelni a szezonális depressziót
„A szezonális depresszió – mint minden más pszichiátriai zavar – konkrét kritériumok mentén diagnosztizálható. Vagyis a diagnózis felállításához nem elég, ha valaki néhány napig levertnek érzi magát télen. Ez a fajta hangulatzavar a bipoláris affektív zavar – régi nevén mániás depresszió – esetén gyakoribb, amikor is a sötétebb hónapokban jelentkezik a depressziós fázis. Ugyanakkor ettől független zavarként is megjelenhet, illetve kapcsolódhat szorongásos zavarhoz, esetleg szerhasználathoz is. A kezelés kiválasztása tehát csakis egy pontos diagnózisra épülhet, ezért is érdemes minél előbb felkeresni egy szakembert” – ismertette a pszichiáter.

A kezelés egyebek mellett a probléma súlyosságától is függ. Ha csak enyhe esetről van szó, akkor nagyon fontos, hogy az érintett minél több időt töltsön a szabad levegőn, lehetőleg a legnaposabb órákban. Hasznos lehet a speciális fényterápia is, valamint minden esetben nagy segítség az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás. Fontos az is, hogy a páciensek belássák, hogy az alkohol és más tudatmódosítók csak súlyosbítják a helyzetet, ezek tehát nem jó eszközei az öngyógyításnak.

"Ha az állapot úgy kívánja, szükség lehet pszichoterápiára és gyógyszeres kezelésre is. A pszichoterápiás módszerek közük szezonális depressziónál beválhat a kognitív viselkedésterápia, amely hosszú távon hasznos a negatív gondolatok átstrukturálásban és a tünetek kezelésében. A gyógyszerek közül az adott állapotnak, személynek legmegfelelőbbet kell választani. Szóba jöhetnek a melatonin- vagy az agomelatintartalmú gyógyszerek, más összetett készítmények, vagy adott esetben az antidepresszánsok is, amelyek segíthetnek korrigálni a kibillent kémiai egyensúlyt. Ha gondosan építjük fel a kezelést, reális célokat tűzünk ki, és a páciens is együttműködőnek bizonyul, napról napra felül lehet kerekedni ezen a hangulatzavaron” – magyarázta a szakember.