A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunfélegyházi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály, mint elsőfokú élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, hivatalból eljárva meghozta a következő határozatot:

HATÁROZAT

A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet (továbbiakban: R.) 8. § (5) pontja alapján Kiskunfélegyháza Járás közigazgatási területén, valamint Kiskunmajsa Járás közigazgatási területén 2016. április 2. napjától számított 21 napig EBZÁRLATOT és LEGELTETÉSI TILALMAT rendelek el.

Az ebzárlat szabályai a R. 12. § alapján a következők:
(2) Az ebzárlat tartalma alatt – a (3) – (4) bekezdésben felsorolt ebek kivételével a) tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek;
b) kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni;
c) a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

(3) Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező
a) vadászebek
b) a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei,
c) a katasztrófa-mentő ebek
d) a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek
rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a (2) bekezdésben foglalt korlátozás alól.

(4) Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező pásztorebeket szabad állatok terelésére, illetve őrzésére használni, feltéve, hogy az ebzárlat nem a 8. § (5) bekezdése szerint lett elrendelve.
(5) Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára. Az állat hatósági megfigyelése az ebzárlat esetleges meghosszabbítása esetén sem tarthat kilencven napnál tovább.

Amennyiben a kóborló eb vagy macska veszettség elleni oltottsága nem állapítható meg, és az állat befogása, illetve hatósági megfigyelése nem oldható meg biztonságosan, az állatot a járási főállatorvos határozatára járványügyi intézkedésként az állatvédelmi előírások megtartásával le kell ölni.

(6) Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.

Jelen határozatommal megkeresem az érintett Önkormányzatok jegyzőit, hogy intézkedésemet a lakossággal a helyben szokásos módon ismertesse.
Jelen határozat ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztályhoz címzett, az elsőfokú élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnál (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály) három példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKLÁS

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 02.3/59-11/2016. számú ügyiratában a rókák 2016. évi tavaszi, veszettség elleni, országos orális immunizálási kampányát rendelte el. Az immunizálás első napja 2016. április 2. befejezésének határideje 2016. április 6.

A R. 8 § (5) bekezdése szerint a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az érintett területeken az illetékes járási fő állatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat köteles elrendelni.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. Tv. 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a járványügyi intézkedést elrendelő határozat fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Az első fokon eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a R. 8. § (5), valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 68/2015. (III.30.) Kormányrendelet 3. § és a 2. számú melléklete és az 5. § (4), (5), (6) bekezdése biztosítja.

A fellebbezési jog lehetőségeiről és feltételeiről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 98. § (1), 99. § (1), 101. § (1), 102. § (1) bekezdései, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 3. §, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésének 25. pontja rendelkezik.

A fellebbezés halasztó hatályának kizárásáról a Ket. 101. § (1) bekezdés és 100. § (3) bekezdés rendelkezik.
A fellebbezés halasztó hatályának kizárását a fertőzés megelőzése indokolta.