Van néhány testrészünk vagy már testrésznek sem nevezhető kinövés a testünkön, melyekről nem nagyon tudjuk, mire jók. Te tudod, miért van farokcsontod? És a vakbél jelentőségéről mit gondolsz? Hát a férfi mellbimbó mire való?

Férfi mellbimbó

Nem vesz részt az utód táplálásában, erogén zónaként nem számottevő, még esztétikai szerepe is elhanyagolható a férfitesten. Mégis, mire jó? A választ valószínűleg a múltban kell keresnünk, az evolúció mélységeiben vagy az egyedfejlődés korai szakaszában.
Az egyik elmélet szerint távoli őseink mindegyike tudta táplálni az utódokat, a férfiak (vagy hímek) mellében is voltak tejmirigyek. Ezt David Quammen állítja egy 2004-es cikkében, mely a National Geographic hasábjain látott napvilágot. A feltételezés mellett semmilyen bizonyítékot nem állít fel, inkább tekinthető spekulációnak, mint megalapozott hipotézisnek. Egy másik elképzelés jóval meggyőzőbb: eszerint az egyedfejlődés korai szakaszában, az embrió kezdeti állapotaiban még nincs különbség a nemek között – a mellbimbó is ebben a szakaszban alakul ki. Csak később, a hormonok hatására alakulnak ki a nemek közötti különbségek, a férfi mellbimbó pedig megmarad felesleges alkatrésznek.
Elképzelhető, hogy a jövő kutatások eredményei mást mutatnak, és jelenleg csak nem tudjuk, mire való. A férfi mellbimbó ugyanis vérerekben gazdag, faggyúmirigyek is találhatók benne, és sűrűn beidegzett terület.

Féregnyúlvány

A féregnyúlványt sokan tévesen vakbélnek hívják, pedig csupán a vakbélhez csatlakozó, 8-10 centis, féreg alakú kinövés. Érdekes módon nem minden emlősnek van féregnyúlványa, és a szerepe sem tisztázott. Az állatvilágban több fajnál a cellulóz emésztésében jut szerephez, az embernél egyes feltételezések szerint az immunitásban vesz részt.
A Duke University Medical Center kutatása szerint a féregnyúlványban olyan baktériumok élnek, amelyek részt vesznek az emésztésben, az emésztőrendszer védelmében. Amikor egy komoly betegség, például a kolera vagy vérhas elpusztítja a bélbaktériumokat, a féregnyúlványban élő baktériumok biztonságban maradnak. A kutatók szerint a féregnyúlvány szerepe az, hogy egy ilyen, mindent elsöprő betegség után újra ellássa baktériumokkal az emésztőtraktust.
Mindent összevetve azonban nem nélkülözhetetlen „részünk”, gyulladása esetén eltávolítják, ennek pedig semmilyen mellékhatása vagy következménye nem mutatható ki. Talán nagyobb szerepe volt a történelem korai szakaszaiban, amikor az ember jóval kiszolgáltatottabb volt a járványok pusztításával szemben.

Farokcsont

A nagyapának nem volt farka, de ha elég messzire visszamennénk a családfán, őseinknek még igen. A többi emlősnek az egyensúlyozásban nyújt segítséget, de amikor az ember felegyenesedett, a farok haszontalanná vált, és elcsökevényesedett. Bár legfőbb szerepét elvesztette, azért nem haszontalan szervünk, hiszen farokcsontunk védi a csont belsejében futó idegeket, és szalagok, inak erednek rajta.
Nem problémamentes területe ez a testünknek, hiszen a farokcsont-fájdalom gyakori panasz. Különösen 30 év feletti, ülő munkát végző embereknél jelentkezik.