Sokszor hajalmosak vagyunk inkább utána olvasni, „kiguglizni” egy-egy számunkra fontos információt és azt megmásíthatatlan igazságként elfogadni, holott saját magunk is megtapasztalhatnánk az állítás valóságalapját. Az étkezéssel kapcsolatos mítoszokkal különösen így vagyunk. Pedig lehet, csak kísérletezgetni kellene egy kicsit.

Mert nem biztos, hogy minden egyes étkezési „legenda” igaz úgy, ahogy van. Akad bőven köztük néhány idejét múlt, félreértett, félremagyarázott történet is. Nézzük csak!

Amit egyszer kiolvasztunk, használjuk is fel

A húsok esetében nem kísérletezgetnék, de a zöldségek esetében talán nem lehet olyan nagy probléma. Mert mi van, hogy csak akkor derül ki, hogy sok zöldséget vettünk elő az ebédhez, vacsorához, amikor az már szinte felolvadt? Hajítsuk ki a felesleget? Ez nem túl gazdaságos, úgyhogy jó, ha odafigyelünk, milyen hőmérsékleten olvasztottuk a zöldségeket és mennyi ideig? Először is jobb, ha a hűtőben olvasztjuk fel a például „levesbevalót”, és itt is maximum 2 órát állhat olvadt állapotban. Ha sikerül időben észrevennünk, hogy sok lett a zöldségből, öntsük le róla a vizet, amit olvadás közben engedett (hiszen ez rengeteg baktériumot tartalmazhat), majd gondosan csomagoljuk be és mehet vissza a fagyasztóba. Azért persze a legjobb az, ha mindig annyit veszünk elő, amennyire éppen szükségünk van.

Tényleg hizlal a kenyér?

A fehér változata valóban nem tartozik a legegészségesebb és karcsúsító ételek közé. Ám a teljes kiőrlésű lisztekkel, mindenféle magvakkal készült, akár otthon sütött kenyér hamarabb eltelít, sőt, segítheti is emésztésünket.

Barna vs. fehér cukor – melyik a nyerő?

Sokan állítják, hogy barna cukor egészségesebb, vagy legalábbis kevésbé egészségtelen, mint fehér társa. Ez azért nem teljesen van így! Egyes vélemények szerint az „egészségességet” tekintve nem sok különbség van a két cukorfajta között. A barna – feltéve, ha finomítatlan nádcukorról van szó - valamivel több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint a fehér, de hogy érzékeljük a különbséget, ehhez elég nagy mennyiséget kellene elfogyasztanunk naponta. Ami talán a barna cukor mellett szól, hogy kissé karamellás mellékíze miatt kevesebb is elég belőle, mivel sokkal töményebbnek érezhetjük. (Tapasztalat!)

Először az evés, aztán az ivás

Ez a régi szokás már nem annyira helytálló. Hiszen szüleink még tartottak attól, hogy ha túl sokat iszunk evés előtt vagy közben, hamarabb eltelünk és kevesebbet eszünk, aztán néhány óra múlva újra megéhezünk. Tehát míg korábban az volt a „trend”, hogy először együnk szépen, és csak utána hörpintsünk valamit, addig manapság már étkezési szakértők is kimondták, hogy ez nem feltétlenül helyes így. Ha nem iszunk evés közben, a gyomorsav szintje lecsökken, ami nagymértékben befolyásolhatja emésztésünket is. Az ivás mértékét pedig a gyerek esetében a szülő is szabályozhatja.

Tényleg segít a fogyásban, ha este 6 után nem eszünk?

Sokan úgy ugranak neki a diétának, hogy este már nem esznek, vagyis általában kihagyják a vacsorát. Pedig itt sem az a lényeg, hogy mikor, hanem hogy mit eszünk. Zsíros, nehéz ételeket este enni nem jó ötlet, hiszen nehezen vagy egyáltalán nem sikerül elaludnunk tőle. A nagy cupákokat, pörköltet, gulyást inkább hagyjuk ebédre, vacsorára pedig fogyasszunk valami könnyűt, mondjuk egy finom salátát. Akár 6 után is!