A tudományos kutatások szerepe az orvoslásban vitathatatlan – nap mint nap láthatjuk, hogyan adnak új reményt a gyógyulásra.

Az orvostudomány története telis-tele van lenyűgöző felfedezésekkel, de néhány áttörés nemcsak az adott kor betegségeinek leküzdésében játszott kulcsszerepet, hanem világszinten változtatta meg az emberek életét – írja cikkében a Worldwide Cancer Research.

Miért olyan fontosak az orvosi kutatások?
Orvosi kutatások nélkül nem lennének tudományos áttörések és új gyógymódok. A fejfájás elleni paracetamol szedésétől kezdve a rák kemoterápiájáig minden gyógyszer, amelyet csak alkalmazunk napjainkban, egy laboratóriumban született. Vessünk egy pillantást a történelem néhány legnagyobb orvosi felfedezésére, és arra, hogy ezek miképp hasznosak számunkra még ma is.

Védőoltások
Az első sikeres oltás a himlőoltás volt, amelyet Edward Jenner fejlesztett ki 1796-ban. Megfigyelte, hogy a korábban tehénhimlőn áteső fejőlányok látszólag elkerülték a fekete himlőt. Ez adta az ötletet, hogy egy kevésbé veszélyes, de hasonló kórokozóval – a tehénhimlő vírusával – váltotta ki az immunválaszt. A fekete himlő az emberiség által valaha ismert leghalálosabb betegségek egyike, amelyben a becslések szerint 300-500 millió ember vesztette életét a 19. században. Ma ez az egyetlen emberi betegség, amelyet a védőoltások révén sikerült teljesen eliminálni – számtalan életet mentve meg az évek során.

Járványtan
John Snow londoni orvost széles körben a járványtan atyjának tartják – ez az orvostudomány azon ága, amely a betegségek előfordulásának okait és eloszlását vizsgálja a lakosság körében. A 19. század közepén, amikor a kolera rendkívül gyakori és halálos betegség volt, Snow eltökélte, hogy megcáfolja a kor legelterjedtebb nézetét, miszerint a fertőzést a rossz levegő okozza. Kutatásai során bizonyítékokat talált arra, hogy egy különösen súlyos kolerajárvány minden egyes esete egy adott vízpumpához köthető, amely London belvárosában, a Bond Street közelében működött. Ezzel sikerült igazolnia, hogy a járvány forrása nem a levegő, hanem a szennyezett ivóvíz volt.

A felfedezés forradalmasította a közegészségügyi gondolkodást, és megalapozta a modern epidemiológia tudományát. Az epidemiológia minden betegség, így a daganatok kutatásának is fontos területe. Azzal, hogy megértjük a rákos megbetegedések előfordulási mintázatait egy populációban, valamint az ezeket az embereket összekötő közös genetikai, környezeti és életmódbeli tényezőket, jobban megérthetjük a rák kiváltó okait, és új módszereket dolgozhatunk ki a betegség megelőzésére.

Érzéstelenítés
Kétségtelen, hogy a műtétek életeket mentenek. Minél összetettebb egy műtét, annál hosszabb időt vesz igénybe – ma ez magától értetődő, de az érzéstelenítés kora előtt komoly kihívást jelentett. Az anesztézia előtt a sebészek műtéti ideje rendkívül korlátozott volt. Ma rutinműtétnek számító beavatkozásokat így lehetetlen lett volna akkoriban elvégezni – vagy azért, mert túl sokáig tartottak volna, vagy azért, mert az akkoriban elérhető korlátozott fájdalomcsillapítás, például az ópium, nem volt elegendő. Az első érzéstelenítéssel végzett sebészeti beavatkozást Bostonban végezték el 1846. október 16-án, egy beteg nyakából eltávolítva egy daganatot. Ma a legtöbb rákos beteg számára a műtét a fő kezelési lehetőség, és meg is gyógyíthatják a daganat eltávolításával, ha a rákot elég korán felfedezik.

Inzulin
Napjainkban a cukorbetegség jól kontrollálható betegség, köszönhetően részben annak, hogy megismertük, hogyan segíthetnek az életmódbeli döntések a panaszok mérséklésében. A kezelési módszerek vizsgálata – különösen az inzulininjekciók terén elért eredmények – szintén nagy szerepet játszanak a cukoranyagcsere zavarainak megértésében és kezelésében. Az inzulint először 1922-ben alkalmazták cukorbetegség kezelésére. Egy évvel korábban fedezték fel a Torontói Egyetem tudósai. A felfedezése előtt az 1-es típusú cukorbetegséget (amelyet jellemzően fiataloknál diagnosztizálnak) nem lehetett sikeresen kezelni. Az inzulin előtt az 1-es típusú cukorbeteg gyerekek várható élettartama a diagnózis felállítása után mindössze másfél év volt. Felnőtteknél pedig mindössze minden ötödik ember volt életben 10 évvel a diagnózis felállítása után. Ezzel szemben napjainkban az 1-es típusú cukorbetegek is normális életet élhetnek.

A baktériumok elmélete
Tudtad, hogy csak a 19. században vált általánosan elfogadottá, hogy a betegségek hátterében baktériumok állhatnak? Talán már hallottál az egyik legfontosabb szereplőről, a francia kémikus Louis Pasteurról, aki bebizonyította, hogy a bor erjedését és a tej savanyodását élő mikroorganizmusok okozzák. De hallottál már Joseph Listerről? A Glasgow-i Egyetem sebészprofesszora volt az első, aki a baktériumok elméletét alkalmazta a sebészetben. 1865-ben Lister bevezette a sebészetbe az antiszeptikus elvet, forradalmasítva ezzel a területet, mivel így megelőzhetővé vált a sebek elfertőződése a műtét alatt és után. Ez a viszonylag kis változás drámai hatással volt, és a műtétek utáni fertőzések és halálesetek számának meredek csökkenéséhez vezetett. Ma a sebészet számos egészségügyi állapot kezelésére elterjedt módszer, és az antiszeptikus elvek nélkül még a legkisebb beavatkozás is halálos lehet.

3D nyomtatás
Ami nem is olyan régen még futurisztikusnak tűnt, ma már hihetetlen lehetőségeket kínál a jövő számára: a 3D nyomtatás. Az első 3D nyomtatót Chuck Hull fejlesztette ki az 1980-as években, hogy szilárd szerkezeteket nyomtasson gyártási célokra. Nem sokkal később az orvostudomány is felfigyelt rá. Ma már a 3D nyomtatást fogászati implantátumok és protézisek készítésére használják, de a kutatók még tovább szeretnék fejleszteni a technológiát, és egész szerveket szeretnének nyomtatni. Bár még hosszú út áll előttük, a kutatók már kísérleteznek sejtek és egyszerűbb szövetek 3D nyomtatásával, amelyet bionyomtatásnak neveznek. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy innovatív biológiai anyagokat hozzanak létre, amelyekkel részletesebben tanulmányozhatják a test működését. A jövőben várhatóan teljes 3D nyomtatott szervek készülnek majd, amelyek új gyógyszerek tesztelésére használhatók, és akár az állatkísérletek szükségességét is kiküszöbölhetik.

Génterápia
Az orvostudomány legújabb nagy áttörése a génterápia, amelynek során genetikai anyagot juttatnak a sejtekbe betegségek kezelése vagy megelőzése céljából.1990-ben hajtották végre az első génterápiás kezelést, amellyel sikeresen segítettek egy négyéves kislányon. A génterápia ígéretes eredményeket hozhat számos betegség, például a szívbetegségek, a hemofília és a cisztás fibrózis esetében is. Sőt, világszerte vizsgálják, hogyan lehet a génterápiát felhasználni a rák leküzdésére az immunrendszer erősítésével, más kezelések hatékonyságának növelésével és a ráksejtek túlélését lehetővé tevő molekuláris folyamatok blokkolásával.