Így kedden két fotó látott nyílvánosságot, melyeken a magyar építészet és építőművészet kategóriában jelült Farkas Gábor DLA építész a kecskeméti irodájában látható.(MTI Fotó: Ujvári Sándor)

Kiskunfélegyházán született, 1944., július 25-én, hét éves kora óta Kecskeméten él. A Szegedi Építőipari Technikumban érettségizett 1962-ben. 1967-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Diplomatervének témájául a Kecskeméti Művésztelep bővítését választotta. 1967-től 1975-ig mint építésvezető, majd mint tervezési csoport vezető a BÁCSÉP-nél dolgozott. 1975-től 1990-ig a BÁCSTERV-nél építész osztályvezető, szakági főmérnök, majd igazgató volt. Első tervezési feladata a BÁCSTERV-nél a Kiskunsági Nemzeti Park Liszt Ferenc utcai székházának megvalósulása után YBL-díjat kapott. 1976-ban építési-gazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1990-ben megalakította a Farkas és Guha Építészirodát, amely 2000-től Farkas Építészirodaként önállósult.

Az Építéstudományi Egyesület főtitkára 1990-től 1994-ig. 1992-től Cegléd és Dabas főépítésze. 2001-től 2005-ig a Magyar Építőművészek Szövetsége alelnöke. 2007-től a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány kuratóriumának elnöke.

1990 -1994-ig; a Kecskeméti Városszépítő Egyesület alelnökeként tevékenykedett; az Építészkamara Központi Felügyelő Bizottságának volt tagja; a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke 2001-2005-ig; Tudományos minősítését 1997-ben szerezte, amikor megkapta a Szabad Művészetek Doktora címet. (Doctor of Liberal Arts)

Oktat a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karán, a budapesti YBL Miklós Műszaki Főiskolán, a debreceni Pollack Mihály Műszaki Főiskolán és alkalmanként a Műegyetem Építészmérnöki Karán.

2006-ban habilitált doktorrá és címzetes egyetemi tanárrá nyilvánították.

Az „ÉV LAKÓHÁZA" pályázatokon több alkalommal nyert pályaműve. Kecskeméten jellegzetes épületek sora kötődik a nevéhez: a Kiskunsági Nemzeti Park székháza, a Luther palota melletti saroképület; az Északi térfal; a Széchenyi téri buszmegálló; a Három Gúnár Fogadó és Szálloda; Kecskemét történelmi főterének rendezése; a Katona József Színház rekonstrukciója; a Szabadidő Központ épületei; a Kodály Iskola laktanyai szárnya; a Piramis Üzletház; a Szalag Üzletház; a Centrál Passage; a Természetvédelem Háza; a Nemzetközi Kerámia Stúdió bővítése; a Kecskeméti Főiskola Iinformatikai Intézet és Kollégiumai, a Centrál Lakópark, a Kisfaludy-ház.

Szabadidejében szakmai tárgyú és utazási élményeket idéző építészeti grafikákat készít.