Magyarországon négy fajjal találkozhatunk: a kertekbe ültetett levantei, a pompás és a redőslevelű hóvirággal valamint az őshonos kikeleti hóvirággal.

A kora tavaszi ünnepek egykor kedvelt virága néhány évtizede még kiirthatatlannak tűnt, ám rendszeres nagy mennyiségű szedése megritkította az állományt. 2005 óta védett, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal sújtják. Idén az év vadvirága a hóvirág lett – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

A hóvirág legfiatalabb védett növényeink egyike. Keszei Balázs biológus szerint azonban nagyon is különleges. 2005-ben nyilvánították csak védetté. Szavai szerint azért irányul rá idén reflektorfény, amiért a védettséget is sikerült kieszközölni, mégpedig, hogy genetikai állománya került veszélybe.

Míg a természetes szelekció arra törekszik, hogy a rendszerek közül a legéletképesebb, legsikeresebb, legszebb legyen a magtermelő példány, addig az emberek pont ezeket szedik le és távolítják el a termőhelyekről. Emiatt a növény élőhelye beszűkült, ezért lépni kellett - magyarázta a műsorban.

2005 előtt nagyon sok hóvirágot láthattunk a piacokon, Valentin-napra és Nőnapra rengeteget leszedtek. A budai hegyekben ennek folytán állománya egyedszámban és genetikai változatosságban jelentősen lecsökkent. A szakember becslése szerint a háború utáni állománynak 30 százaléka maradt meg.

Változatossága beszűkült, márpedig ez a tulajdonság az egyes élőlények populációiban a túlélés záloga. Az év vadvirágává választásával ráirányul a figyelem a hóvirágra. A szép, de szerény megjelenésű növény a több figyelemmel a túlélés nagyobb lehetőségét kapja meg – tette hozzá Keszei Balázs .