A magyar ember mindenkor „Életnek” nevezte a búzát, a legfontosabb kenyérnövényünket. És valóban „Élet” minden egyes gabonamag. Mert ezek a kicsi magok bármikor képesek életre kelni. Magukban hordozzák az élet csíráit.

Egyetlen olyan élelem van, amelyből a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztanak és vásárolnak legtöbbet. Sőt, ők is költik a legtöbbet rá. Ez a kenyér.

Az új kenyér ünnepe valójában gazdag mezőgazdasági hagyománykört idéz fel. Az aratóünnep az egész magyar nyelvterületen ismeretes, látványos közösségi jellegű szokás volt, amely a középkorig nyúlik vissza. Különböző változatai ismeretesek, főbb mozzanataiban azonban országosan megegyezik: az aratás befejezése után a részesaratók búzakalászból, mezei virágból csigaszerű, korona vagy koszorú alakú aratókoszorút (ritkábban búzababát) kötöttek, és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. A gazda megköszönte az aratókoszorút, majd áldomást ittak, gyakran étellel is megvendégelték az aratókat, a vendégség rendszerint tánccal fejeződött be. Az aratókoszorút általában az első házban (a tisztaszobában) a mestergerendára akasztották. Vetéskor a szemeket kimorzsolták belőle és összekeverték a vetőmaggal, hogy biztosítsák a következő évi termést.

Az új kenyér ünnepe egybeesik I. István királyunk szentté avatásának napjával, amelyet augusztus 20-án államilag ünnepelnek hazánkban.
I. (Szent) István király magyar nagyfejedelem, az első magyar Árpád-házi király. A keresztény magyar állam alapítója és az első magyar katolikus szent. A magyar és az európai történelem kiemelkedő jelentőségű alakja. 997-től magyar fejedelem és az ezredfordulón történt megkoronázása eredményeként Isten kegyelméből uralkodó magyar király. A magyarok országát a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény Magyar Királysággá alakította át. Ez az államalakulat 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt és a 20. századig fennmaradt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő magyar törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, és az ellene törő lázadásokat leverte.
Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet.

E kettős ünnephez méltóan a Haleszi Gazdakörben zenés-táncos mulatsággal egybekötött kenyérszentelést tartottak. Beszédet mondott Balla László alpolgármester és Rádi András a gazdakör vezetője, a műsorban közreműködtek Tarjányi Tamásné Lencsi és a gazdakör táncosai, valamint a Félegyházi Citerazenekar és a Félegyházi Népdalkör. Az új kenyérért hálával imádkoztak az egybegyűltek Hajagos Gyula plébános úrral, majd a megszentelést követően Tarjányi József a Petőfi Emlékbizottság elnöke, a plébános úr és Balla László alpolgármester felszeletelte és körbekínálta a ropogós héjú, friss kenyeret.