Az alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.

Az alváshiánynak azonnali következményei is vannak: kutatások szerint ha valaki fáradtan, kevésalvásután ül volán mögé, jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. A kialvatlanság miatt nő az orvosi műhibák száma, csökken a produktivitás, rosszabbul reagálunk a stresszre, és a problémamegoldó képességeinkre sem számíthatunk.

Felgyorsuló öregedés. Egy 2013-as kutatás bizonyította, hogy a túl kevés alvás a bőr idő előtti öregedését okozza, ráadásul a bőr nem is tud olyan gyorsan regenerálódni a sérülések (például napégés) után. A kutatásban részt vevő 60, premenopauza időszakában lévő nő közül a rosszul alvóknál több volt a finom ránc, egyenletlenebb volt a pigmentáció, csökkent a bőr rugalmassága is.

Agykárosodás. A krónikus alváshiány bizonyítottan visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban, és az agysejtek pusztulásához is vezet. Különösen azok a neuronok vannak veszélyben, melyek a figyelemmel és a tanulási képességekkel foglalkoznak.

Stroke. A kevés alvás a szélütés megnövekedett rizikójával jár együtt, különösen olyanok esetében, akik egyébként teljesen egészségesek, nincs más kockázati tényező az esetükben - derítette ki egy 2012-ben végzett amerikai kutatás.

Genetikai változások. Már egyetlen hétnyi alváshiány is elegendő ahhoz, hogy közel 700 génünk megváltozzon, többek között azok a génjeink, melyek az immunfolyamatokért, illetve a stressz feldolgozásáért felelősek. A kevés alvás tehát molekuláris szinten hat ránk - ez a magyarázata annak is, miért függ össze az alváshiány és olyan krónikus betegségek, mint amagas vérnyomásés az elhízás.

Csontritkulás. Állatkísérletek során bizonyították, hogy a krónikus alváshiánytól szenvedő patkányok csontsűrűsége igen erősen lecsökkent. Ez nagy valószínűséggel az emberekre is igaz: ha keveset alszunk, jobban veszélyeztet minket a csontritkulás, és a csontjaink nem is tudnak olyan hatékonyan regenerálódni, mint amikor kipihenjük magunkat.

Szívbetegségek. Egy nagyszabású kutatás (melyben nyolc országból közel 450 ezer alany adatait vizsgálták) kiderítette, hogy azoknál az embereknél, akik naponta kevesebb, mint hat órát alszanak vagy többször felébrednek éjjel, 48 százalékkal nagyobb az esély a halálos kimenetelű szívbetegségekre.

Daganatos betegségek. Több daganatos betegség rizikóját, illetve kimenetelét befolyásolja, hogy mennyire vagyunk kipihentek. Azoknál, akik hat órát vagy annál kevesebbet alszanak éjjelente, megnő a bélrendszeri, illetve prosztatadaganatok kialakulásának esélye. Egy emlőrákosokkal végzett kutatás eredménye szerint pedig a kevés alvás a daganatok agresszivitásának fokozódásával és a betegség kiújulásának megnövekedett esélyével jár együtt.

Korai halálozás. Azok a férfiak, akik éjszakánként csak hat órát vagy annál kevesebbet aludtak, gyakrabban haltak meg idő előtt, mint kipihentebb társaik - még abban az esetben is, ha egyéb rizikófaktorok (mint testsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás) máshogy jósolták volna ezt.