A Columbia Egyetem a közelmúltban publikálta egy 600 ezer résztvevő bevonásával készült tanulmányát, amely szerint az Egyesült Államok lakosságának összes korosztályában emelkedik a depresszió előfordulása. Különösen a tinédzserek érintettek: a 17 és 19 éves kor közötti generáció 12,7 százaléka küzd ilyen jellegű érzelmi zavarokkal. A tanulmány szerzői szerint a fiatalokat fokozott veszélynek teszik ki olyan újszerű jelenségek, mint a cyberbullying és a problémás közösségi média-használat. Továbbá növelik a depresszió kockázatát a tinik körében a családi és egyéb környezeti stresszfaktorok is.

A sejtelmes posztok háttere

Dr. Christopher Ferguson, a Stetson Egyetem munkatársa utóbbi feltevéssel egyetért, azt illetően viszont akadnak fenntartásai, hogy a közösségi média is ennyire drámai hatással lenne. Véleményét egy friss tanulmányra alapozza, amelyben társszerzőként működött közre: a Közép-floridai Egyetem (UCF) Chloe Berryman által vezetett kutatócsoportja 467 fiatal felnőtt válaszait vette fel egy felmérésben. A kérdések kitértek egyebek mellett a közösségi oldalakon eltöltött időre, használatuk módjára, illetve arra, hogy ezek a site-ok milyen szerepet töltenek be a résztvevők életében. A szorongás, az empátia, az öngyilkossági gondolatok, valamint a családi és a szociális háló ugyancsak részét képezte az adatfelvételnek.

Az így kapott eredmények szerint nincs szignifikáns összefüggés a közösségi média használatával eltöltött idő és a lelki zavarok előfordulása között. Mindemellett bizonyos viselkedési formák gyakoribbak azok körében, akik magányosnak érzik magukat, illetve hajlamosak öngyilkos gondolatokra. Ilyen például az angolul csak "vaguebooking" néven emlegetett jelenség, azaz amikor valaki szándékosan homályos, de sejtelmes posztokat ír ki az üzenőfalára. Ezek a bejegyzések nem tartalmaznak konkrétumokat, viszont megfogalmazásuk révén aggodalmat kelthetnek az olvasókban a szerző érzelmi állapotával kapcsolatban.

A vaguebooking lényegében egy segélykiáltás, amely valós problémákra hívhatja fel a figyelmet. Ezzel együtt dr. Ferguson szerint vannak még tágabb értelemben vett társadalmi kérdések, amelyek inkább adhatnak okot pesszimizmusra. Tanulmányuk például kapcsolatot talált a szülőkhöz fűződő feszült viszony és a depresszió között is. A szakember összességében úgy véli, a közösségi média és a mentális egészség közötti összefüggésekről tett hangzatos kijelentések nem feltétlenül tesznek jó szolgálatot.

Nem a közösségi média a legveszélyesebb

"Minden generációnak van valami gyengéje: az előző korosztály számára ezt a videojátékok jelentették, azelőtt a rockzene, még azelőtt pedig Elvis és a képregények voltak porondon. Valójában ha az emberek azért mennek fel a közösségi oldalakra, hogy tartani tudják a kapcsolatot másokkal, akkor ez nem tűnik rossz dolognak, legalább is nem jelent egyet az öngyilkossági szándékkal" - hívta fel a figyelmet a kutató. A tanulmány eredményei alátámasztják az álláspontot, miszerint a közösségi média önmagában nem olyan tényező, amely képes lenne nagyobb társadalmi problémákat generálni.