A Max Planck kutatóintézeti hálózat népességtudományi intézetének (MPIDR) tanulmánya szerint a munkanélküliek körében kétszer magasabb a halálozás életkortól független valószínűsége, mint a munkaviszonyban lévőknél.

Azonban nemcsak az meghatározó, hogy van-e valakinek munkája, hanem a fizetés nagysága is. Ezt jelzi, hogy a munkavállalók legrosszabbul kereső 20 százalékánál 150 százalékkal nagyobb az elhalálozás kockázata, mint legtöbb pénzt kereső 20 százaléknál.

A képzettségi szint viszont kevésbé számít, az iskolázatlanok és a legalacsonyabb végzettségűek körében csupán nagyjából 30 százalékkal magasabb a halálozás kockázata, mint a legmagasabb végzettségűeknél.

Az eredmények ugyan csak Németországra vonatkoznak - a német országos nyugdíjbiztosítási intézet (DRV) egy 2013-ból származó, 27 millió biztosítottról szóló adatbázisának elemzésén alapulnak -, de egybevágnak hasonló svédországi kutatások eredményeivel.

Az MPIDR kutatásában azt is vizsgálták, mekkora szerepe van annak, hogy valaki Németország nyugati részén, vagy keleten, az egykori NDK területén él. Kimutatták, hogy ez önmagában nem meghatározó. A keleti tartományokban élő férfiak körében ugyan nagyjából 25 százalékkal magasabb a halálozás kockázata, mint az ország nyugati részén élőknél, de a munkanélküliség, a jövedelem, a képzettségi szint és a nemzetiség, állampolgárság hatásának kiszűrésével eltűnik ez az eltérés.

A magasabb halálozási valószínűség így inkább annak tulajdonítható, hogy keleten magasabb a munkanélküliek, a kevésbé képzettek és az alacsony fizetésűek aránya. Egyéb regionális tényezők, például az egészségügyi infrastruktúrában megfigyelhető különbségek hatása elhanyagolható.

Az MPIDR a kutatásról szóló tájékoztatójában kiemelte: az úgynevezett szocioökonómiai státusznak - mindenekelőtt a jövedelemnek, a munkaviszony meglétének és a képzettségnek - a "túlélésre" gyakorolt rendkívüli hatását jól mutatják a keleti tartományokban élő férfiak , a legalacsonyabb jövedelemmel és képzettséggel rendelkezők csoportjába tartozókra vonatkozó adatok: ebbe a csoportban több mint nyolcszor nagyobb az elhalálozás életkortól független kockázata, mint a németországi lakosság legmagasabb jövedelmű és képzettségű rétegében.

A kutatók a British Medical Journal Open című orvosi folyóiratban közölt tanulmányukban a többi között azt is kifejtették, hogy adataik megerősítik az úgynevezett egészséges migráns hatás (healthy migrant effect) létezését. Mint írták, a szocioökonómiai és egyéb változók súlyozása után az adatok azt mutatják, hogy a Németországban élő munkaképes korú nem német állampolgárok körében feleakkora a halálozási valószínűség, mint a német állampolgárok körében.

Ugyanakkor az adatokból az is kitűnik, hogy a nem német állampolgárok a németekhez képest jóval nagyobb valószínűséggel kerülnek alacsony fizetéssel járó munkakörbe; míg a külföldi munkavállalók 40 százaléka a legalacsonyabb jövedelmű rétegbe tartozik, és 10 százaléknál is kisebb részük tartozik a legtöbb pénzt keresők közé, a németeknél ugyanez az arány 17 százalék, illetve 22 százalék.