AZ OLTÓANYAG GYÁRTÓJA egyelőre nem tudja megfelelő mennyiségben szállítani a DiPerTe vakcinát, ezért az ÁNTSZ a tartalékkészletek bevetésével, más szérumok alkalmazásával, valamint az oltás beadásának átütemezésével oldja meg, hogy gyermekeink továbbra is megfelelő védelemben részesüljenek.

A csecsemők három ütemben kapják meg az ötkomponensű oltóanyagot, amely a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz mellett a járványos gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae b okozta agyhártyagyulladás ellen is véd. Ugyanezzel a vakcinával oltják őket újra 1-2 éves koruk között.

Az évtizedek óta bevett menetrend most felborul: a 2015. január 1. és március 31. között született csecsemők 2, 4 és 6 hónapos korban kapják meg az oltást, míg a 2013. október 1. és december 31. között születettek újraoltására 21 hónapos korukban kerül sor. Az országos tiszti főorvos szerint aggodalomra nincs ok: mindez a betegségek elleni védettség kialakulását nem befolyásolja. De vegyük sorra, milyen - mára jobbára elfeledett - járványos kórok ellen véd a vakcina.

GYÍKBŐRTŐL FULLADOZTAK
Magyarországon 1938-ban még több mint ötezer diftériás beteget tartottak számon, közülük háromszázan meghaltak. Attól az évtől kezdve minden gyermeket kötelezően oltanak a torokgyík ellen. A diftéria cseppfertőzéssel terjedő, baktérium okozta betegség. A kórokozó a torokban tapad meg, mérge a véráram útján az egész szervezetbe eljut, károsítva a szívet, az idegrendszert és a vesét. A fertőzésre láz, torokfájás és általános testi gyengeség utal. A diftéria toxinja a garatban szürkés, hártyaszerű lepedéket képez, ami pikkelyes gyíkbőrre emlékeztet. Ha a beteg képtelen felköhögni, a légutakat elzárva halált okozhat. A torokgyík a védőoltásnak köszönhetően évtizedek óta nem szed áldozatokat.

SZÁZNAPOS KÖHÖGÉS
A szamárköhögésben szenvedő betegnél a kezdeti hurutos, náthaszerű tünetek után rémisztő, gyakran hányással végződő köhögési rohamok jelentkeznek. A kórt száznapos köhögésként is emlegetik, mert heteken át kínozhatja a beteget. A pertussist okozó baktérium cseppfertőzéssel terjed. A felnőtteket gyakrabban betegíti meg, ami jelzi, hogy az oltás utáni védettség idővel gyengül. A halálesetek – a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében – többnyire az oltatlan csecsemőknél fordulnak elő. A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok tomboltak, legutóbb az ötvenes években; nálunk azóta kapják ellene a vakcinát a csecsemők.

IDŐTLEN EMBERI KÍN
Az Ótestamentumban „Hetedik napos halálként” emlegetik a merevgörcsöt – más néven tetanuszt –, mivel a betegség általában egy hét alatt végez az áldozatával. Hippokratész „időtlen emberi kínként” jellemezte a fertőzéses – de nem ragályos – megbetegedést, amit a Clostridium tetani baktérium méreganyaga okoz. Ez a spórás kórokozó főleg növényevő állatok – ló, szarvasmarha, juh – bélrendszerében él, de őket nem betegíti meg. Rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe, de fertőzésveszélyt jelent az állati harapás, az égés, a vágott vagy szúrt seb is. A tetanusz toxinja súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok – köztük a rekeszizom és a légzőizmok – görcsös állapotba kerülnek, a halál oka legtöbbször a fulladás. Magyarországon 1942 óta oltanak tetanusz ellen.

VASTÜDŐBE KÉNYSZERÍTVE
A poliovírus okozta gyermekbénulás az ókor óta kíséri az emberiség történelmét, de csak a XIX–XX. században öltött járványos méreteket. Magyarországon az első jelentős járvány 1931-ben lépett fel, majd az 1950-es évek elejétől 1959-ig – a védőoltás bevezetéséig – mintegy 16 ezren estek áldozatául. A vírus a fertőzött – akár tünetmentes – személytől cseppfertőzéssel vagy széklettel szennyezett tárgyakkal terjedhet.
A fertőzés után egy-két héten belül láz, erős fejfájás, tarkómerevség és aluszékonyság, vagy ellenkezőleg, nyugtalanság tapasztalható izomfájdalmak kíséretében. A kór legsúlyosabb formájában légzészavarhoz, kéz-, láb- és légzésbénuláshoz vezet. A betegek közül sokan kerekes székbe kényszerültek vagy vastüdőben élték le az életüket.

CSAK NEVÉBEN INFLUENZA
A Haemophilus influenzae b (Hib) cseppfertőzéssel terjedő baktérium, de semmi köze a „influenzát” okozó vírusokhoz. Főleg a csecsemőkben és az 5 éven aluli gyermekek körében okoz súlyos, gyakran életveszélyes betegségeket: torok-, középfül-, tüdő-, arcüreg-, gennyes agyhártyagyulladást vagy véráramfertőzést (szepszist).
A kicsik 1998 óta kapnak ellene oltást.