A népszerű csemegéből mintegy 2000-2500 tonnás mennyiséget hozunk be, aminek nagy része Olaszországból érkezik. Idén ott is kevesebb gesztenyetermést jósoltak a szakértők.

A sült szelídgesztenye vagy éppen a belőle készült gesztenyemassza az őszi-téli, illetve a karácsonyi ünnepi időszak egyik kedvelt csemegéje. A gesztenye az 1600-as évekig kizárólag a szelídgesztenyét jelentette, a vadgesztenye ugyanis csak ezután került Magyarországra. Sajnos hiába él hazánkban hat államilag is elismert szelídgesztenyefajta, és hiába vannak kedvező éghajlati feltételek a termesztésükhöz, a hazai gesztenyefogyasztás nagy részét importból kell fedezni. Kedvező időjárás, minimális kártevő és kórokozó kártétel esetén is alacsony az éves termésmennyiségünk.

Egyre csökken a szelídgesztenye termőterülete

A szelídgesztenye, amit más néven maróninak is hívnak, a bükkfafélék családjába tartozik. Érdekesség, hogy nem közeli rokona a vadgesztenyének, mely emberre enyhén mérgező. A szelídgesztenye igen tápláló és egészséges őszi-téli gyümölcs, hiszen magas a tápértéke, illetve számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Hazánkban az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe 276 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el. Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. A legnagyobb területen Vas és Somogy vármegyében , valamint Zalában találunk termesztett gesztenyét.

A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar). A friss szelídgesztenye általában októbertől márciusig kapható a boltokban és a piacokon, illetve a gesztenyemassza egész évben megtalálható az üzletek fagyasztó pultjaiban.

Kevesebb terméssel számolnak Olaszországban

Gesztenye importunk évente 2000–2500 tonna között mozog, 1–1,2 milliárd forintos értékben, jellemzően Olaszországból érkezik - derül ki a NAK korábbi közléséből. A kilenc ismert gesztenyefaj közül Európában csak egy faj, az általános európai gesztenye (Castanea sativa) terem meg. Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is termesztik nagyüzemi szinten, de a legnagyobb szelídgesztenye-állomány európai szinten Olaszországban található.

Felmérések szerint 2020-ban a világ összes gesztenyeültetvénye megközelítőleg 582 545 hektár volt, és ennek több mint fele Kínához tartozik. Ez megközelítőleg 2 300 000 tonnás éves világtermelést jelent, Kína a vezető termelő csaknem 1 750 000 tonnával, majd Spanyolország következik 189 000 tonnával. A FAO adatai szerint a 2 300 000 tonnás gesztenyetermelésből több mint 220 000 tonna körülbelül 10 százalék Európából származik. Az ISTAT adatai szerint 2022-ben Olaszország mintegy 57 000 tonna gesztenyét termelt 36 000 hektáron.

Itthon néhány cég foglalkozik feldolgozással

A hazai pár száz tonnás termésmennyiség elenyésző, egy kisebb feldolgozó is annak a többszörösét dolgozza fel. Gesztenye feldolgozással és a fagyasztott gesztenyepüré előállításával hazánkban 4-5 ismertebb vállalkozás foglalkozik, összesített árbevételük évi 3-4 milliárd forintot jelent. A fogyasztók egyre jobban kedvelik a gesztenyét a hazai piacon is annak ellenére, hogy drága csemegéről van szó. Év elején a Budapesti Nagybani Piacon az első osztályú import szelídgesztenyét 2000-2300 Ft/kg áron kínálták. A kilónkénti ár a kiskereskedelmi láncokban jelenleg eléri a 4000 forintot.

Változó termésmennyiségek

Sokak szerint van fantázia a gesztenyészésben, de ugyanakkor az is tény, hogy a szelídgesztenye nem lett igazán megszelídítve, hiszen míg más gyümölcsöknél az alapfajhoz képest többszörös terménymennyiség is elérhető a nemesítésekkel, addig a gesztenyénél körülbelül 1-2 tonnával lehet számolni hektáronként. A gesztenye hektáronkénti termőképessége egy jól termőre fordult egészséges állományban is nagyon változó, hiszen a korai és kései fajták között termőképességbeli eltérések is vannak.

A jövedelmezőségi szempontokat tekintve a nagy szemű és korai értékesebb a keresettség miatt, mint a kései apróbb, bár utóbbi termőképessége jobb és ez eltarthatóbb is. Pontos költséggel elég nehéz számolni a gesztenyetermesztés esetében amíg termőre fordul az ültetvény, hiszen a telepítési és ápolási munkák hosszú éveken keresztül tartanak és évjárattól függően öntözés is szükséges.

(Címlapkép: Getty Images / Cikk forrása: agrarszektor.hu)