Attól a pillanattól kezdve, hogy a baba megfogan szüksége van táplálékra, levegőre, ahhoz, hogy mindezt megkapja a méhlepény közreműködésére van szükség. A méhlepény a terhesség előrehaladtával fokozatosan alakul ki és a 14-16. hétre nyeri el végleges formáját.

A fogantatás utáni 8. napon az embrió elkezd beágyazódni a méh falába, ekkora a táplálását a külső rétegén levő sejtek végzik, melyek az anyai erekből nyerik a táplálékot. A 13. napon a babát körülvevő sejtfalon (ez az ún. chorion fal) kidudorodó részek jelennek meg, majd 2 nap múlva ezen erek keletkeznek. A 21. napon az anyai és a magzati vér között megkezdődik a tápanyagcsere.

A méhlepény a 12. héten rohamos fejlődésnek indul, és nagyjából a 14. héten már a magzat táplálása és a hormontermelés is az ő feladata lesz. A baba számára az oxigént, a táplálást és a kiválasztást egyaránt a méhlepény biztosítja. Emellett hormonokat is termel, többek között a terhesség fennmaradásához szükséges sárgatesthormont.

Hol tapad?
A méhlepény a legkülönfélébb helyeken tapadhat meg a méhben.
Megtapadhat a hátsó falon (a méh gerinc felé eső részén), a mellső falon (a hasfal felőli részen), a fundusban (a méh teteje), valamint fedheti a méhszájat is (vagy részben vagy egészben).

A baba szempontjából semmi jelentősége nincs, hogy hátul, elől vagy felül tapad meg a méhlepény. Az mellső falon tapadó méhlepény esetén előfordulhat, hogy az anyuka csak később érzi meg az első magzatmozgásokat.

Gondot csak az okozhat, ha a méhszáj környékén tapad meg, azaz ún. mélyen fekvő méhlepényről beszélünk. Ebben az esetben fontos tudni, hogy a terhesség melyik szakaszában jár a kismama. Az első harmadban gyakori a méhszájon való tapadás, azonban a méh növekedésével a lepény feljebb csúszhat. A terhesség vége felé közeledve azonban a mélyen fekvő lepény vérzéseket okozhat és általában ebben az esetben császármetszéssel hozzák világra a babát.

Sok anyukánál ijedtséget vált ki, amikor azt olvassa a leletén, hogy “a méhlepény a fundusban tapad”, pedig itt egyszerűen csak arról van szó, hogy a méh tetején tapadt meg a lepény, ez a legideálisabb megoldás.

A mellső fali tapadás egyetlen hátránya, hogy ha császármetszésre kerül a sor, akkor a sebésznek oda kell rá figyelni, hogy bele ne vágjon a lepénybe a műtét során.

Nagy ritkán előfordulhat, hogy leválik a lepény, ami meglehetősen ritka szövődmény és az okai sem tisztázottak (vérképzési zavarok, betegségek okozhatják, akár öröklődő módon is, de általában súlyos balesetekkor lép fel). Ha bekövetkezik, akkor annak egyértelmű jele a nagy mennyiségű vérzés. Ha ilyet tapasztalsz azonnal kórházba kell menni, mentőt hívni, mert ilyenkor azonnal ki kell venni a babát, hiszen lepény hiányában nem kap levegőt, táplálékot.

Szüléskor

A méhszájon tapadó lepény miatt azonnali császárra van szükség, sőt ebben az esetben általában programozott császármetszésre kerül sor.

Normál szülés esetén a szülés után nem sokkal (kb. 5-20 perc múlva) a lepény magától távozik. Ilyenkor ellenőrzik, hogy az egész lepény kijött-e és ha nem, akkor küretre kerül sor.

Öregszik a lepény

Nagyjából a 25. hétig tökéletes (azaz ún. 0 állapotú a lepény), ezután elkezd öregedni, meszesedni, amit az ultrahangvizsgálatokon mindig fel is jegyeznek. A 25. hét után már általában 1-es érettségi fokozatú a lepény, majd tovább “érik” egészen a 3-as fokozatig. A lepény érettségéből többé-kevésbé következtethetünk a szülés várható időpontjára is, hiszen minél öregebb a lepény, annál kevésbé tudja a babát ellátni.