A felfedezés akár tíz-tizenöt százalékkal is növelheti a lombikbébi programok hatékonyságát.
A párok egy részénél a gyermekvállalásban csak a mesterséges megtermékenyítés, a lombikbébi-program jelenthet megoldást, ebben viszont még sok a bizonytalanság. Ugyanis csak az anyaméhbe történő visszaültetést követően derül ki, hogy a petesejt életképes marad-e. Bizonytalan folyamat a hosszú előkészítés, majd az azután következő klinikai beavatkozás is: lesz-e magzat? Az eredményesség jelenleg 30-35 százalék körüli. Egy három éve tartó, most zárult kutatási programnak köszönhetően ez az arány jelentősen emelkedhet, mert megtalálták azt az anyagot, amely alapján már a visszaültetést megelőzően pontosan megállapítható az embrió további sorsa.

A kutatási programot a pécsi és a szegedi egyetem közösen végezte. A mesterséges megtermékenyítés hatásfokának növelése érdekében különböző anyagokat, fehérjéket kerestek, határoztak meg. Az egyik találat egy haptoglobin típusú fehérje volt, amely különböző módon viselkedik az embriót körülvevő tápoldatban. Abban az esetben, amennyiben magas az értéke, biztosan nem lesz az embrióból magzat, ha azonban alacsony, akkor ötven százalék esély van a sikerre. S mindez egy laboratóriumi teszttel elvégezhető.

A felfedezés jelentősége óriási, magyarázta Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, a program vezetője, aki hozzátette: azonnal tudni lehet, hogy életképtelen embrióról van-e szó.

Természetesen az eredmények rutinszerű klinikai alkalmazása olyan, nanotechnológiára épülő gyorstesztek kifejlesztését is követeli, amelyek hatékonyan és reprodukálható módon képesek a minták diagnosztizálására. Bódis József hangsúlyozta: ha a tudományos eredményből a mindennapi gyakorlat számára használható tesztet tudnak fejleszteni, az körülbelül 15 százalékkal növeli meg a lombikbébi módszerek eredményességét. Ez azt jelenti, hogy minden második embrióból garantáltan gyermek születhet.

Mindez világszinten is komoly áttörést jelentene, éppen ezért a kutatócsoport több hazai és nemzetközi intézménnyel alakított ki együttműködést a speciális, klinikai célokra is alkalmas tesztelő rendszer kifejlesztésére.

A 300 millió forintos uniós támogatásból lebonyolított program a szakma érdeklődését is felkeltette: elnyerte ugyanis a Laboratóriumi Medicina Európai Szövetségének díját, amit magyar kutatók most kaptak meg először. A pécsi és a szegedi szakemberek munkáját 17 program közül találták a legjobbnak.