Az immunrendszer erősítése mellett a bélflóra a kórokozókkal szembeni védelemért is felelős. Hogy egyensúlyban maradjon, pro- és prebiotikumokra van szükségünk, akárcsak akkor, amikor ott a káros baktériumok elszaporodtak.

A probiotikumokról dióhéjban
Probiotikumoknak azokat a baktériumokat nevezzük, amelyek a szájon keresztül bejutva, a beleket elérve, ott megtapadva jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre. Ezek kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A tejsavbaktériumok legismertebb törzsei a Lactobacillus, kisebb részben pedig a Streptococcus-nemzetséghez tartoznak.

Fő jellemzőjük, hogy nagy számban élik túl a gyomorban levő sav, illetve az emésztőenzimek és epesavak pusztító hatását, azaz a vastagbélbe élő állapotban jutnak el. Itt aztán képesek megtapadni és elszaporodni, kolonizálódni.

Probiotikumot vihetünk be a szervezetünkbe táplálék, így például joghurtok formájában, de akár étrend-kiegészítők segítségével is, melyek fogyasztásával a bélflóra egyensúlyát állíthatjuk helyre, illetve erősíthetjük immunrendszerünket is, például az allergiás megbetegedésekkel szemben, vagy az autoimmun kórképek megelőzése érdekében.
Természetes immunerősítők télen Természetes immunerősítők télen
Villámmegoldások hasmenésre Villámmegoldások hasmenésre
Csak látszatbetegség a narancsbőr? Csak látszatbetegség a narancsbőr?
Diéta hasmenés idejére Diéta hasmenés idejére

Mindent a prebiotikumokról
A probiotikumok szaporodását, a káros baktériumokkal szembeni túlsúlyba kerülését segítik a prebiotikumok, melyek ez előbbiek kizárólagos tápanyagai. Nevezzük őket bifidus- vagy bifidogén faktoroknak is, melyek 2-9 egyszerű cukorból felépülő oligoszacharidok. A szervezeten "érintetlenül" átjutnak, egészen a vastagbélig, így lehetnek az ott jelenlevő probiotikumok tápanyagai.

Természetes állapotban számos élelmiszerben előfordulnak, így a hagymafélékben, az articsókában, a zabpehelyben, a búzában, az anyatejben és az érett sajtokban is.

Kettő az egyben: a szinbiotikumok
Együttesen szinbiotikumnak hívjuk a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét, vagyis az olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

Mikor lehet szükség a pro- és prebiotikumokra?

Akár az egyoldalú táplálkozás, akár a különféle fertőzések (pl. gyomor- vagy bélhurut) vagy az antibiotikumos kezelés, esetleg a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás, stressz is felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. Ilyenkor a helyreállítás kéttényezős: a károsító tényezőket meg kell szüntetni, a károsodott flórát pedig helyreállítani.

A probiotikumos készítmények gyakori fogyasztásával csökkenthető az úgynevezett rossz, azaz LDL-koleszterin szintje is, és eredménnyel alkalmazhatók a nyáron gyakran fellépő "utazók hasmenése" megelőzésére is.