Aminosavat és foszfort, az élet fontos alkotóelemeit találta meg a Rosetta űrszonda a 67P/Csurjumov-Geraszimenko avagy Csuri üstökös gázaiban. Kathrin Altwegg, a Berni Egyetem tudósa és nemzetközi kutatócsapata a fehérjékben megtalálható 23 aminosav közül a legegyszerűbbet, glicint talált az üstököst körülvevő párafelhőben. Ez az első alkalom, hogy közvetlenül aminosavat találtak egy üstökös ritka légkörében – közölte az egyetem. Bár a csillagok közötti térben eddig már több mint 140 különböző molekulát felfedeztek, köztük soha nem volt még aminosav. A NASA által egy üstökösről gyűjtött pormintában találtak már glicinre utaló jelet, a minta szennyezettsége miatt azonban az földi eredetű is lehetett.

A 67P/Csurjumov-Geraszimenko kigőzölgéseiben a Rosina mérőműszer már 2014 októberében észlelt glicint. Az aminosav a megfigyelések szerint akkor érte el legnagyobb koncentrációját, amikor az üstökös a Naphoz legközelebb jutott, és ekkor volt legerősebb a kigőzölgése is. A glicint nehéz felfedezni, mivel nem túl illékony, és csak 150 Celsius-fokon válik gőzzé – fejtette ki Altwegg.

A kutatók metil-amint és etil-amint is ki tudtak mutatni – ez a két molekula szükséges ahhoz, hogy a jégből glicin keletkezzen. A glicin az egyetlen aminosav, amelynek keletkezéséhez nincs szükség folyékony vízre. Az aminosav mellett a Rosina csapata foszfort is talált, ez az első alkalom, hogy ilyen kémiai elemre bukkantak egy üstökösön. A foszfor fontos szerepet játszik a DNS felépítésében, így minden élőlény számára kulcsfontosságú.

“Az aminosavak és a foszfor, valamint további, a Rosina által korábban észlelt szerves molekulák felfedezése alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a földi élet keletkezéséhez üstökösöknek is köze van” – mondta Matt Taylor, a Rosetta projektvezető kutatója, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa.