Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti (EP) képviselő hétfői közleményében arról tájékoztatta az MTI-t: korábbi megkeresésére Kiszely Katalin EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár azt válaszolta, hogy a napokban a francia igazságügyi minisztérium hasonló feladatkört ellátó helyettes államtitkárához fordul, jelezve, aggasztónak tartja a Francia Polinéziában folyó bontóperi eljárás módját, és segítséget kér a veszélyeztetett gyermek és édesanyja védelmében.
Francia Polinézia Franciaország tengeren túli területe.
Kiszely Katalin levelében azt is jelezte, hogy Navracsics Tibor tárcavezető a francia igazságügy miniszterrel történő legközelebbi találkozóján - amelyet várhatóan rövid időn belül megtartanak - az ügyről tájékoztatást kér - áll Morvai Krisztina közleményében.
A jobbikos EP-képviselő a helyettes államtitkárnak küldött válaszlevelében azt javasolta, hogy ebben a konkrét ügyben és más hasonló olyan ügyekben, ahol a magyar államnak fel kell lépnie külföldi vonatkozású eljárásban magyar állampolgár jogainak védelmében, hozzanak létre "esetmunkacsoportot", azon állami és esetlegesen civil szervezetek képviselőiből, akiknek az ügy intézésében feladatuk van.
Morvai Krisztina közleményében kitért arra is, hogy EP-képviselői jogával élve sürgős írásbeli választ igénylő kérdést tett fel az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, valamint az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Catherine Ashtonnak. Megkeresésére - mint írta - a címzettek három héten belül kötelesek írásban válaszolni.
A jobbikos EP-képviselő, jogász, jogvédő januárban nyílt levélben fordult a magyar igazságügy-miniszterhez, és az illetékes magyar bírósághoz a magyar nő és kisgyermeke érdekében, akik hónapok óta a Francia Polinéziához tartozó távoli szigeten tartózkodnak.
Morvai Krisztina nyílt levele, valamint az asszony testvérének a sajtóban korábban megjelent nyilatkozata szerint a magyar állampolgárságú nőt és magyar-francia kettős állampolgárságú négyéves gyermekét fogva tartja a francia állampolgárságú férj, aki bántalmazta családtagjait, elvette útlevelüket, és Bora Borán válópert indított, hogy megszerezze közös gyermeküket.
A férfi ügyvédje ugyanakkor a magyar sajtóban korábban visszautasította, hogy ügyfele bántalmazta volna feleségét és korlátozná szabad mozgását.
A sajtóhírek szerint a koreai származású, Japánban nevelkedett férfi és a magyar nő egyaránt bankban dolgozott. New Yorkban ismerkedtek meg, Párizsban házasodtak össze, majd Tokióba költöztek, ahol az asszony gyermeket várt. Bora Borára a férj hívta az asszonyt a kisfiúval, hogy a nyaralás során rendbe hozza megromlott kapcsolatukat.
A nő családja, barátai demonstrációt szerveztek a budapesti francia nagykövetség elé, és petíciót írtak alá, hogy felhívják a hatóságok figyelmét az esetre.
Az üggyel kapcsolatban Lattmann Tamás nemzetközi jogász korábban az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy jogszabályaikat az államok általában automatikusan alkalmazzák a tengeren túli területeiken is, ez nem minden esetben vonatkozik az államot kötelező uniós jogi normákra, amelyek alkalmazása akár ki is zárható.