Vajon milyen lehet egy fémkapszulában utazni, ami a levegőben lebeg és közel hangsebességgel halad a célállomás felé? Elon Musk, a SpaceX alapítója egy ilyen közlekedési rendszert vizionál, amit Hyperloop-nak keresztelt el.

Több hónapnyi találgatást és szóbeszédet követően hétfőn láttak napvilágot a Hyperloop részletei, amivel mindössze 30 perc alatt lehetne megtenni a 610 kilométeres San Francisco - Los Angeles távolságot. Elméletben. Erre az útvonalra ugyanis már jóváhagyták egy nagy-sebességű vasútvonal megépítését, de térjünk vissza a pneumatikus megoldáshoz.

Az utasok, vagy a rakomány egy alacsony nyomású csőben elhelyezkedő kapszulában utazna óránkénti 1.200 kilométeres sebességgel. Musk 57 oldalas beszámolója szerint a Hyperloop lenne az "ötödik fő közlekedési mód" a légi-közlekedés, a vasút, a hajózás és a gépjárművek után. Az alapötlet egy félig egysínű vasút, vagyis monorail, félig pneumatikus szállítási rendszer keveréke, utóbbi az épületeken belül alkalmazott csőpostához hasonlítható leginkább.

Az alapötlet egy félig egysínű vasút, vagyis monorail, félig pneumatikus szállítási rendszer keveréke, utóbbi az épületeken belül alkalmazott csőpostához hasonlítható leginkább. Musk elképzelése szerint a kapszulát fém talpakkal látnák el, amit egy csökkentett nyomású csőben helyeznek el. A kapszula gyorsítását egy lineáris indukciós motor végezné, amihez hasonlót a modern hullámvasutaknál is alkalmaznak, a sebesség megtartásához további indukciós motorok lépnének be, alkalmanként újabb és újabb lökést adva a járműnek. "Az érzés leginkább a repülőgépes utazáshoz hasonlítana" - magyarázta Musk, hozzátéve, hogy az utasok ki- és beszállítása az állomásokon elhelyezett légzsilipeken keresztül történne.

A cső levegőjének nyomása a légköri nyomás ezrede lenne, vagy a Mars vékony légkörében uralkodó nyomás hatoda, azonban még ilyen alacsony nyomáson is a kapszula elejénél felgyülemlő levegő növelné a súrlódást, így a kapszula elején egy propeller beszívná a levegőt, túlnyomást létesítve, majd a kabinon keresztül a talpakon elhelyezkedő kis lyukakon át juttatva vissza a rendszerbe. Ezáltal a kapszula egy légpárnán siklana a csőben.

Musk szabad-forrásúként adta ki terveit, hangsúlyozva, hogy jelenleg nem tud elegendő időt szentelni a projektnek, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy valamelyik jelenlegi, vagy jövőbeli vállalkozása felkarolja az ötletet. "Nagyon csábít egy demonstrációs prototípus elkészítése" - mondta Musk, aki szerint 1-2 évet venne igénybe a prototípus megépítése, míg a teljes San Francisco - Los Angeles vonalon közlekedő változathoz további 4-5 év kellene.

A becsült költségekről is érdemes szót ejteni, Musk szerint ugyanis mindössze 7,5 milliárd dollárból létre lehetne hozni a Hyperloop-ot, ami csupán tizede a két nagyváros közötti, jelenleg tervezés alatt álló nagy-sebességű vasútvonalnak. Musk becslése szerint egy jegy ára 20 dollár körül mozogna, ami ugyancsak a fele annak, amit a nagy-sebességű vasúton elkérnének az utasoktól. A költséghatékonyság állítólag abban rejlik, hogy a Hyperloop működtetéséhez szükséges energia nagy részét nappanelekből nyernék, hasonlóakból, mint amiket Musk egyik cége, a Tesla Motors elektromos autóinak töltőállomásainál használnak.