Csaba atya nagyon szereti Petőfiszállást és Pálosszentkút-kegyhelyet, nehéz szívvel válik meg a településtől. A következő években Budapesten, a Sziklatemplomban teljesít szolgálatot, ami új kihívásokat tartogat számára.

A Pálosszentkúton eltöltött nyolc évben szívvel lélekkel az egyházközösséget szolgálta, számíthatott rá mindenki, aki hozzá fordult segítségért, lelki támaszért. Kiemelt figyelmet fordított az iskolások hitoktatására és az idősek támogatására. Nyugalmával és derűs mosolyával hamar kapcsolatot tudott teremteni a kegyhelyre látogatókkal és a közösség tagjaival. Hiányozni fog az ott lakóknak, de titkon remélik, hogy nem végleges a búcsú, és Csaba atya valamikor visszatér majd Petőfiszállásra.

Az egyházi képviselő-testület nevében Mindák József ajándékozta meg Csaba atyát és köszönte meg az ott végzett nagyszerű munkát. A falu vezetőségének nevében Szász János polgármester fejezte ki köszönetét, Czombos Ferenc és Tóth Vince képviselőkkel adta át a település ajándékát. Az összegyűlt barátok két dallal is kedveskedtek Csaba atyának. Mindannyian sok sikert és eredményes munkát kívántak neki az elkövetkezendő időszakra.