A jövőben akár 500 millió forint pénzbírsággal, sőt, a gyógyszertár működtetéséhez nélkülözhetetlen személyi jog megvonásával is sújthatják azt a patikust, akiről bebizonyosodik, hogy külföldre juttatott olcsóbb hazai gyógyszerekből.

Az orvosságok patikusokon keresztüli reexportja is okoz ugyanis időről időre átmeneti vagy tartós készlethiányt, ami a betegek biztonságos ellátását is veszélyeztetheti.

Míg korábban egyes gyógyszer-nagykereskedők űzték nagy tételben az illegális export igen nyereséges, ám a hazai piacon nem egyszer termékhiányt generáló játékát, mára egyes patikák váltak a külföldre irányuló gyógyszerszállítmányok fő beszerzési forrásává – állítja a Gyógyszertár című lap egyik cikke. E szerint hiába hoztak néhány éve jogszabályt a nagykereskedelmi reexportról, „maradt egy rés a legális gyógyszer-kereskedelem falán”. Ez pedig nem más, mint hogy a diplomás gyógyszerész saját jogon kaphat recept nélkül, gyakorlatilag bármilyen gyógyszert a patikában, illetve külföldi vényre is kiadhat orvosságot. Ez önmagában nem lenne gond, de a hatályos jogszabályok alapján nem egyértelmű, mekkora mennyiségű gyógyszer adható ki külföldi receptre, illetve saját célú felhasználásra.

Mindez azért probléma, mert a kormány árleszorító intézkedései nyomán Magyarországon egyre olcsóbbak a gyógyszerek, amelyek külföldi továbbértékesítésével tetemes haszonra tehetnek szert kereskedők. Mint a szaklap cikke is fogalmaz, sok esetben a kereskedelem szereplői kihasználják az országok közötti árkülönbséget, és az olcsóbb piacokról elviszik a gyógyszert a magasabb árfekvésű országokba. Ezzel kettős kárt okozva: egyrészt gyógyszerhiányt generálva az egyik helyen, másrészt anyagi veszteséget okozva a gyártó cégnek.

A patikai reexport valóban egy létező probléma – erősítette meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója. Pozsgay Csilla hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy patikusok tucatjai élnek orvosságok illegális továbbértékesítéséből, inkább az a jellemző, hogy egy közvetítő több patikának is felajánlja ezt a plusz jövedelemszerzési lehetőséget. Így jobban eloszlik az a mennyiség, amire neki szüksége van, és elvileg a patikus sem hívja fel magára azonnal a hatóságok figyelmét.

A főigazgató szerint ennek a gyakorlatnak két módon, szabályozással és ellenőrzéssel/szankcionálással lehet megálljt parancsolni. Az OGYÉI már megkezdte az egyeztetést a Magyar Gyógyszerészi Kamarával arról, hogy – várhatóan az őszi törvénykezési időszakban – egyértelműsítik a jogszabályokat, pontosítják a saját szükséglet fogalmát. Emellett a főhatóság radikális fellépést szeretne azokkal a gyógyszerészekkel szemben, akikről bebizonyosodik, hogy a reexporttal tudatosan sértettek jogszabályt, közvetve betegek egészségét veszélyeztetve ezzel. Ez esetben – mondta Pozsgay Csilla – elképzelhető, hogy a súlyos, akár 500 millió forintos pénzbírságon túl a hatóság akár a patikus személyi jogát is megvonhatná, ami egyet jelentene azzal, hogy nem működtethetne gyógyszertárat.

A főigazgatótól megtudtuk: a reexportban érintett készítmények között az allergia elleni gyógyszerektől az onkológiai szerekig széles a merítés, nyilvánvalóan a hazai és a külföldi árak közötti nagy árkülönbség a domináns választási szempont.