Huszonkétezer betöltetlen informatikai álláshely van idehaza, ez évi 400 milliárd forint kárt okoz az országnak az elmaradó beruházások és a lassabban fejlődő gazdaság miatt. Az oktatás korábban sem tartott lépést az igényekkel, mostanában viszont mintha az ellenkező irányba tartana, mint a munkaerőpiac – ezért egyre több iparági cég próbálja saját programokkal támogatni a hazai szakemberképzést, és ezáltal segíteni a munkaerőhiány csökkenését. Az informatikai képzési területre felvettek száma 2001 és 2014 között a más országokban tapasztalt dinamikus bővülés helyett nálunk szinte folyamatosan csökkent – írta meg a nol.hu.

A felsőfokú végzettségű IT-szakembereknek már nem kell külföldre menniük az európai bérért, a vállalatok idehaza is megfizetnék a szakembereket, ha lenne jelentkező.
Az informatikatanárok az új kerettanterv 2012-es bemutatásakor jelezték, hogy az informatikával súlyos bajok lesznek: az óraszámok csökkentek, a 11–12. évfolyamról teljesen eltűnt a tantárgy, és integrált informatikaoktatási koncepciót vezetett be a jogszabály, amely más tantárgyak ismeretanyagába sűrítené a digitális tudást. A Nemzeti Alaptantervben az összes műveltségi terület közül az informatikára jut a legkisebb hangsúly és a legkisebb időkeret (a sport és testnevelés 15, a művészet 6, az informatika 4 százalékot kap).
A legutóbbi PISA-teszt szerint a 15 éves magyar diákok 60 százaléka „digitális írástudatlan” (vagyis képtelen alapvető internetes keresési és problémamegoldási feladatokat elvégezni), az Informatikai Vállalkozások Szövetsége felmérése szerint pedig a tanulók többsége nem rendelkezik azzal a tudásszinttel, amellyel képes lenne helytállni a digitális készségeket igénylő munkahelyeken.