Városlista
2024. május 4, szombat - Mónika

Hírek

2015. Június 21. 15:00, vasárnap | Bulvár
Forrás: vg.hu

Elégedetlenek a magyarok

Elégedetlenek a magyarok

Kicsit javult a magyarok élettel való elégedettsége, de továbbra is az Európai Unió sereghajtói között vagyunk.

Kicsit javult a magyarok élettel való elégedettsége, de továbbra is az Európai Unió sereghajtói között vagyunk.

A legfrissebb adatok szerint kevésnek érezzük a szabadidőt, gondok vannak a munkahellyel, és az anyagi helyzetet is rosszabbnak érezzük, mint az uniós átlag.

Tavaly elégedettebbek voltak a magyarok az életükkel, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tanulmányából. A megkérdezettek egy tizenegyes skálán (0-tól 10-ig) átlagosan 6,4 pontra értékelték az életükkel való elégedettségüket, ami kedvezőbb, mint a 2013-as 6,1 pont.

A fiatalok sokkal jobbnak látják a helyzetüket, mint az idősek, ám az elégedettség leginkább a végzettségtől és az anyagi helyzettől függ.
Az alapfokú és az érettségit nem megszerzett középfokú végzettségűek átlagosan 6 pontra értékelik az elégedettségüket, az anyagi helyzetüket azonban csak 5 pontra. Az érettségizettek sokkal boldogabbak: átlagpontszámuk 6,7, a felsőfokú végzettségűeké pedig 7,6 lett. Ők az anyagi helyzetüket is sokkal jobbra értékelik. Attól is függ az elégedettség, hogy ki hol lakik: a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon élő emberek jobbnak látták a helyzetüket, míg az Észak-Magyarországon lakók pesszimistábbak.

Az Európai Unió tagországaihoz képest még most is nagyon borús a kép. A legújabb összehasonlítható adatok ugyan még egy évvel korábbi állapotot tükröznek, de jól látszik, hogy a magyarok az egyik legelégedetlenebbek az életükkel az EU-ban: 2013-ban csak a Bulgáriában élő emberek átlagpontszáma volt alacsonyabb a magyarokénál. Ciprus, Görögország és Portugália lakói pedig ugyanúgy látták a helyzetüket, mint a magyarok. Az élettel való elégedettség részben összefügg a gazdaság teljesítményével, hiszen a nyugat-európai országokban sokkal boldogabbak az emberek. Igaz, Lengyelországban és Romániában a 7,1-es uniós átlag közelében van az elégedettség.

Mégsem annyira meglepő a magyarok értékelése, hiszen a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-ben és fogyasztásban az unióban csak három ország marad el hazánktól (Horvátország, Románia és Bulgária); Romániában azonban mégis sokkal elégedettebbek az emberek. Magyarországon az alsó jövedelmi ötödnek – a legszegényebb 20 százaléknak – olyan alacsony az elégedettségi szintje, hogy az EU-ban csak Szerbia szegényei érzik rosszabbnak az életüket.

A magyar társadalom kettészakadását jól mutatja, hogy az Eurostat tanulmánya szerint az EU-ban Bulgáriában, Magyarországon és Horvátországban a legnagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között az élettel való elégedettség tekintetében.

A szubjektív jólét fontos eleme a munkához kapcsolódik. Magyarországon pedig az embereknek egyre kevésbé felel meg a munkájuk, hiszen a 2013-as 7,1 pontról meredeken, 6 pontra csökkent a munkával való elégedettség egy év alatt. A felsőfokú végzettségűek kétszer olyan elégedettek, mint az alapfokú képesítést szerzők. Ezzel párhuzamosan az átlagpontszám kissé javult a háztartás anyagi helyzetével, a lakhatással és a lakókörnyezet minőségével kapcsolatban. Az embereknek azonban még mindig kevés idejük van szabadidős tevékenységre. A hivatal kiemeli: minél sűrűbben lakott területen élt valaki, annál elégedettebb volt szabadidejének mennyiségével.

Mindennek ellenére a magyar felnőtt lakosság közel 50 százaléka általában (többnyire vagy mindig) boldognak érezte magát, ami a középmezőny közelében volt. Hazánkban 17 százalék volt azoknak az aránya, akik önbevallásuk szerint ritkán vagy soha sem érezték boldognak magukat. A legszegényebbek körében lényegesen kisebb, míg a legmagasabb jövedelműek között nagyobb volt azoknak az aránya, akik általában boldognak érzik magukat.

Bizalmatlan a lakosság

Az összes szubjektív „jólléti” tényező közül a legalacsonyabb átlagot 2014-ben (5,2) és a megelőző évben (5,3) is a bizalmi szint mutatta – írta a KSH tanulmánya. Az emberekkel való pozitív együttműködés, az emberekbe vetett bizalom a társadalmi tőkével, a társadalmi integrációval, valamint a „jólléttel” is szoros kapcsolatban áll, ám ebben nem állunk túl jól. A 35 évnél fiatalabbak kivételével minden korosztályban romlott a bizalmi szint. Míg a fiatalok nagyobb mértékben bíztak másokban, addig a középkorúak voltak a legbizalmatlanabbak. Az iskolai végzettség növekedésével nőtt a más emberek iránti bizalom szintje.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 04. 06:00, szombat | Bulvár

Kövér László az Ománi Szultánság Súra Tanácsának elnökét fogadta

Khálid bin Hilál Al-Máváli sejket, az Ománi Szultánság Súra Tanácsának elnökét fogadta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országházban - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája pénteken az MTI-vel.

2024. Április 30. 13:40, kedd | Bulvár

Több millió forintos arany ékszerekre is lehet licitálni a NAV oldalán

Több millió forintos arany ékszerekre is lehet licitálni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldalán.

2024. Április 25. 06:00, csütörtök | Bulvár

Elszabadult katonalovak okoztak sérüléseket és károkat Londonban

Elszabadult katonalovak okoztak személyi sérüléseket és jelentős anyagi károkat szerdán London belvárosában. Három sérült katonát és egy civilt kórházba kellett szállítani.

2024. Április 23. 06:43, kedd | Bulvár

A szicíliai maffiavezér álnéven udvarolt nőknek a közösségi oldalakon

Agglegény orvosként regisztrálta magát, és nőkkel keresett kapcsolatot a legnagyobb közösségi oldalakon Mattia Messina Denaro, a Cosa Nostra szicíliai maffiaszervezet volt vezetője - hozták nyilvánosságra a hatóságok hétfőn.