A négynapos útra induló ezer zarándokot Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolattartásért felelős államtitkára búcsúztatta, és a zarándoklat lelki vezetője, Bíró László tábori püspök áldotta meg.

A vonatot Püspökladányig a Szent Márton-év tiszteletére felmatricázott Szent Márton-mozdony húzza.

A zarándokokat útjuk során Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson ünnepség keretében fogadják. A szervezők tájékoztatása szerint az előző évek tapasztalatai alapján várhatóan mindenhol nagyszámú erdélyi magyar fogadja majd őket.

A zarándokok pénteken Gyimesbükkre az ezeréves határhoz mennek, harmadnap, szombaton a csíksomlyói búcsún vesznek részt. A programot a negyedik nap Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.