A koncepció célja, hogy a turizmus erősítésével is hozzájáruljon a térségi életszínvonal növeléséhez. A Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. támogatásával mostanra elkészült a turisztikai koncepciót megalapozó tervdokumentációt sajtótájékoztató keretében vehették át szerdán a projektben résztvevő települések.

A bugaci Aranymonostor Látogatóközpontban megvalósult eseményen részt vett Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke és Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. A vendégeket elsőként Szabó László, Bugac polgármestere köszöntötte, aki elmondta, Bugac kitörési pontja a turizmus lehet, és ebből a szempontból 2010 sorsfordító év volt a település életében, akkor rendezték meg az első Kurultájt, ami mára Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé vált.

Kraft Péter, a Kraft & Associates Turisztikai fejlesztők vezérigazgatója egy prezentáció keretében vizuálisan szemléltette a turisztikai koncepcióban résztvevő területi egységeket, a Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Izsák, Lakitelek és Szank vezette településszerveződések konkrét terveit. Részt vett a tervek kidolgozásában a Kiskunsági Nemzeti Park is, amely több természetvédelmi jellegű turisztikai fejlesztést jegyez. A Kerekdombi Termálfürdő is része a fejlesztési csomagnak, hangsúlyozva annak térségi jellegét. A településvezetők megalapozó munkájára épülő megvalósíthatósági tanulmányokból kiderül, hogy tervezik többek között számos térségi fürdő fejlesztését, szálláshelyek létesítését, kerékpárutak, kerékpáros pihenők építését, tanösvények és túraútvonalak kialakítását, a vízi sportokat támogató létesítmények megvalósítását, a helyi értékeket bemutató állandó kiállításokat, alkotóházat, szabadtéri sportpályákat, a bugaci kisvasút újraélesztését, a hajtányozás népszerűsítését és a horgásztavak fejlesztését.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója köszönetét fejezte ki a projektben szereplő önkormányzatoknak, polgármestereknek, akiknek alapos és elhivatott munkája nélkül nem valósulhatott volna meg ez a turisztikai fejlesztési csomag. A vezérigazgató röviden értékelte a hazai turizmus idei első negyedévét, ahogy fogalmazott: 8 %-kal több vendég volt a hazai szálláshelyeken, mint egy évvel ezelőtt, jók az alapok ahhoz, hogy gondolkozzunk további turisztikai fejlesztésekről és arról, hogy mi a jövő turisztikai iránya. A tavaly rekordév volt, de az előzetes számítások szerint az idei húsvét alkalmával 29 %-kal több vendég fordult meg szerte az országban. Az említett tanulmányban résztvevő települések előtt óriási feladat áll, a külföldi vendégek arányának növelése egységes térségi kihívás. Ahogy elmondta, a térségre jellemző „slow turizmus” az itt élő emberek vendégszeretete, a természeti értékek mind azt mutatják, hogy meg van az adottság a térségben a kül- és belföldi vendégek számának növeléséhez, melyhez jó alapot nyújtanak a most átadásra kerülő megvalósíthatósági tanulmányok.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta: olyan turisztikai program kidolgozására van szükség, amely nemcsak a látogatók, hanem a helyben élők számára is élhetőbb, vonzóbb környezetet teremt. Kiemelte, hogy a helyi lakosok bevonása és motiválása kulcsfontosságú a fejlesztések sikeressége szempontjából. A turisztikai koncepciókat minden település esetében a helyi értékekre kell építeni, hiszen minden közösség rendelkezik olyan adottságokkal, értékekkel, amelyekre érdemes alapozni. A képviselő hozzátette: a Kormány által elindított Magyar Falu Program, valamint az útépítések és felújítások – köztük a most átadott M44-es gyorsforgalmi út – mind hozzájárulnak a turizmusfejlesztési célkitűzések megvalósításához, erősítve a térségi fejlődést.

Fotó: Ujvári Sándor