Mennyi szabadság jár Magyarországon a munkavállalónak?

A hatályos jogszabály szerint a munkavállalónak Magyarországon a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, ez mindenkinek jár, ehhez adódik hozzá a jogszabályban meghatározott esetekben a pótszabadság megfelelő mértékben.

Mennyivel rendelkezhet a munkavállaló és mennyivel a munkaadó?

A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállalóval történő előzetes megbeszélés alapján.

A munkáltatónak évente hét nap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia. Azonban az erre vonatkozó igényt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a szabadságot (ha nincs külön megállapodás erre vonatkozóan) úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

A munkáltató a következő esetekben módosíthatja a szabadság időpontját, vagy már megkezdett szabadságot meg is szakíthatja: kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok. Azonban a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

További szabályok a szabadság kiadásával kapcsolatban:

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.

A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Mit jelent a pótszabadság?

Az alapszabadságon felül a munkavállalónak a jogszabályban foglaltak esetén járó további szabadság.

Milyen esetekben jár a munkavállalónak a pótszabadság?

Az alapszabadságon felül a munkavállaló életkorának függvényében a 25. életévtől egy, 28. életév után kettő, 31. életév után három, 33. életév után négy, 35. életévtől öt, 37. életévtől hat, 39. életévtől hét, 41. életévtől nyolc, 43. életévtől kilenc, 45. életévtől tíz munkanap pótszabadság jár.

Ezen kívül akkor is jár a pótszabadság, ha a munkavállalónak gyermeke van:

• a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
• Ez fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.
• Az apáknak is jár pótszabadság, gyermek születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak is jár pótszabadság, évenként 5 nap.

Akinél rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt nap pótszabadság jár.

Az utóbbi években bővült a súlyos, illetve tartós betegségek köre. Bekerült például – a sokakat érintő – laktóz-intolerancia is ezek közé. Ezen a jogcímen jár például a NAV-tól igényelhető szja-visszatérítés. De jár-e betegség miatt pótszabadság?

Abban az esetben, ha az egészségkárosodás legalább ötven százalékos mértékű jár.