Pontosabban a hazánkban is őshonos fekete bodzáé, mely a Kárpát-medencében mindenütt előfordul.

Eredeti termőhelye a múlt ködébe vész, de ma rendszeresen megtalálhatjuk az erdőkben, cserjésekben, erdőszéleken, parlagokon, árokpartokon, útszéleken, sőt a városi kertekben, parkokban is, mivel jól tűri a szennyezett levegőt. Kiváló alkalmazkodóképességű faj, a gyengébb talajokon is megél, de legszebben a tápanyagban, főleg nitrogénben gazdag földben díszlik. Napfényben és félárnyékban egyaránt jól fejlődik.

A fekete bodza nem tévesztendő össze a piros vagy fürtös bodzával, ami az 500 méter magasság fölötti hegy- és dombvidékek lakója, piros termése az ember számára fogyaszthatatlan. Csakúgy, mint a földi bodza (vagy gyalogbodza) fekete bengetermése, amellyel úton-útfélen találkozhatunk. Ez a bodzaféle azonban nem cserje, hanem egy méterre növő, magas kórójú, lágyszárú évelő, mely minden télen elfagy és tavasszal a gyökeréből újul meg.

A fekete bodza gyümölcsében kétszer annyi C-vitamin található, mint a citrusfélékben. Ezenkívül A-, E-, B1-, B2-vitaminban és vasban, káliumban, kalciumban, magnéziumban gazdag, de aminosavakat, a színanyagok közül pedig értékes antoxidáns hatású flavonoidokat, illetve antociánokat tartalmaz. Gyógyító ereje hatóanyagainak összességében rejlik, melyek között a legfontosabb a gyulladásgátlás és az ellenállóképesség-növelés, számos influenzavírus- törzzsel szemben fokozza a szervezet erejét. Az érett bodzabogyóban képződött festékanyag kiválóan színez és nagyon tartós, ez a tulajdonsága adja egyre növekvő gazdasági értékét. Mivel a nemesített fajták szín- és szárazanyag-tartalma mintegy a kétszerese a vadon gyűjtöttekének, Európa-szerte egyre több ültetvény létesül belőlük – hazánkban az üzemszerűen művelt bodzaterület 4500 hektár.

Az éretlen gyümölcs mérgező anyagot is tartalmaz, ezért fontos teljes érésben szüretelni. Két éve 160-180 forintért, tavaly 80-150-ért vették át a bodza kilóját. Miután a legtöbb pénzt a vegyszermentesen előállított gyümölcsért fizetik, érdemes a bodzát biotermesztésbe vonni. Erre alkalmas is, ámbár tudni kell, hogy a monokultúrában álló növényt könnyebben megtalálják a károsítói is.