Ez azt jelenti, hogy arányaiban Magyarországon él a legtöbb elhízott ember az Egyesült Államok és Mexikó után.

Az elhízás betegségnek tekinthető a WHO meghatározása szerint – mondta dr. Simonyi Gábor, osztályvezető főorvos az M1 Minden tudás című műsorában. Az elhízást a testtömeg indexszel számoljuk ki: 30 fölötti BMI-től hívjuk így, ezen belül számos kategóriát is meghatározhatunk, 30 - 35 között I.-es típusú, 35 és 40 között II.-es típusról beszélhetünk – tette hozzá. E felett pedig az igen morbid vagy extrém elhízásnak hívjuk, ami már jelentős egészségügyi kockázatokkal jár együtt.

A WHO jelentése szerint a 18 évesnél idősebb, 30-as BMI indexnél magasabb, elhízott népesség aránya az EU-ban átlagosan 16,6 százalék. Ezt az indexet a testmagasság és a súly alapján képzik. Magyarországon a lakosság 28,5 százaléka rendelkezik 30-as vagy annál magasabb BMI index-szel, azaz hazánkban minden negyedik felnőtt nemcsak túlsúlyosnak, hanem kórosan elhízottnak számít.

A kóros elhízás számos betegség önálló kockázati tényezője – állította a főorvos. Ilyenek lehetnek a szív – és érrendszeri megbetegedések, mint például a magas vérnyomás, de a 2-es típusú cukorbetegség is a kiemelten elhízottaknál fordul elő leginkább.

A WHO adatai szerint az elhízás előfordulása az 1980-as évektől megháromszorozódott Európa országaiban, pár évvel ezelőtt világszerte már mintegy 1,5 milliárd 20 évesnél idősebb túlsúlyos felnőtt és további 500 millió elhízott élt. Ezek a számok napról – napra növekednek.

A szakember megjegyezte, hogy már nagyon kis kalóriatöbblet is hosszabb távon jelentős túlsúllyal járhat. Példaként említette, hogy ha valaki hetente 25 gramm csokival vagy egy szelet vajas kenyérrel többet eszik, egy év alatt 1 kilóval növekedhet a súlya.

Ilyen kis, heti kalóriatöbblettel is felszedhetünk 20 év alatt 20 kiló pluszt. Az életkor növekedésével az alapanyagcsere is csökken. Vagyis ez is elhízást eredményezhet akár plusz kalóriabevitel nélkül is.

Az adott napi kalóriamennyiséget legalább 5 részre el kell osztani – magyarázta dr. Simonyi Gábor. A szervezet minden étkezésre hőtermeléssel reagál, ami azt jelenti, hogy a táplálék egy része hővé alakul és nem hasznosul - mondta.

Miháldy Kinga, élemiszeminőség-biztosító agrármérnök szerint meg kell tanítani a gyerekeket egészségesen étkezni, a szokások kialakítása már 3 - 4 éves korban rögzül. De nagyon fontos, hogy már korábban, a szoptatás utáni hozzátáplálások során megismertessük az ízekkel a gyerekeket, hiszen, például az édes ízzel, ilyenkor lehet nagyon sokat rontani rajtuk – magyarázta.