Az egyik legnehezebb pillanat minden egyes nap, amikor reggel ki kell mászni az ágyból, s a meleg takaró alól át kell lépni a rideg reggelbe. Az ilyenkor tapasztalható élmények (a szoba hűvösebb levegője, a felkapcsolt villany vagy elhúzott függöny miatt megnövekvő fénymennyiség, a fogkrém illata) mint azt jelzik, hogy az esetek többségében már megint egy stresszel teli nap kezdődik.

A Harvard Egyetem pszichológusa, Amy Cuddy azonban kifejlesztett egy módszert, amellyel a reggeleket jobbá lehet tenni. Az eljárás meglepően egyszerű.

Most álltunk át a nyári időszámításra, s egy órával korábban ki kell kászálódni az ágyból a megszokottnál. Ezt bizony hiába könyvelhetjük el a nagyon várt tavasz egyértelmű és hivatalos jelének, eléggé lehet utálni. De Cuddy módszerével nagyot lehet dobni a reggeleken, s a küzdelmes felkelés helybe a dinamika léphet.

Még azelőtt, hogy a talpunk megérintené a hálószoba padlóját, a rítust el kell végezni. Ez pedig nem más, mint egy jókora nyújtózkodás. Akkorára ki kell nyújtózni, amennyire csak tudunk, amilyen nagyok csak lehetünk, ameddig az ágy engedi, vagy azon is túl (aki elég nagy hozzá). Ez elég egyszerű.

Az elmélet, ami egy gyakorlat mögött áll, az az úgynevezett "erőpózolás". Ilyenkor olyan nagynak mutatjuk magunkat, amennyire csak képesek vagyunk, amennyire csak lehetséges. Ez a póz önmagunknak is egy magabiztos embert mutat. Azt az üzenetet küldi az agyunknak: jól vagyok, erős vagyok, valóban magabiztos vagyok.

Azaz ezzel a pózzal elérhető, hogy a test és az elme is magabiztosabbnak, tettre készebbnek érezze magát az ébredés után. Elmúlnak, vagy meg sem jelennek a negatív gondolatok, s a cselekvés kerül előtérbe. Amy Cuddy azt mondja: "Amikor úgy teszel, hogy erős vagy, sokkal valószínűbb, hogy tényleg erősnek érzed magad." A pszichológus azonban azt is mondja, hogy a magzati pozícióban való alvás ezzel éppen ellentétes hatást válhat ki.