Feri bácsi családja körében fogadta a kedves vendéget és örömmel mesélt életéről, ami még napjainkban is szorgalmas munkával telik.

Feri bácsi 1931. április 3-án született. Tízen voltak testvérek, közülük egy gyermek volt, akit örökbe fogadtak szülei. Mint akkoriban szokás volt, Feri bácsit tíz-tizenkét éves korában kiadták tanyára dolgozni, ahol liba- és birkapásztorként tevékenykedett. Munkájáért terményt vagy kevéske pénzt kapott.

Feri bácsi műszerész tanulmányainak tizenhárom évesen vetett véget a második világháború. Később tudta csak folytatni egy átképzéssel a vegyipari gépgyárnál. Hat hónapig Pesten tanult és dolgozott: szállítószalagokat és darukat készített. Miután hazajött Félegyházára, karbantartó lett. Ami volt szerszám, esztergapad, marógép, azt mind megjavította. Végül hegesztőgép-javítóként alkalmazták.

Munkája mellett otthon rádiókat, órákat, bicikliket szerelt, és ezt a hobbit annyira megszerette, hogy a mai napig kitart mellette. Gyakran hoznak neki a házban élők javítanivalót, és ő sohasem okoz csalódást. Az otthoni barkácsoláson kívül szívesen jár Selymesbe, ahol kertészkedik, többnyire zöldségeket termeszt.

Feri bácsi 1956-ban nősült meg, házasságukból két gyermek született. Ma már négy unokája van, és két dédunokája visz örömöt a hétköznapokba.

Feri bácsi szerint a hosszú élet titka abban rejlik, hogy sokat kell mozogni, módjával kell bánni az alkohol fogyasztásával és mindig csinálni kell valamit.

(Képek: Fantoly Márton - Félegyházi Közlöny)