Ez azonban arra ösztökélheti a szolgáltatókat, hogy szakembereket képezzenek, és megfelelő infrastruktúrát biztosítsanak. Eddig ugyanis nagyon gyakran előfordult, hogy egy fejlődési zavarokkal küszködő gyerek későn került az ellátó rendszerbe – mondta Czeizel Barbara miniszteri biztos.

Január elsejétől elindult új védőnői szűrőprogram, melynek célja, hogy a szakember minél korábban észlelje, és jelezze a szülők felé, ha valamilyen problémát lát a kisgyermek fejlődésében. A cél, hogy ne legyenek olyan lemaradók, akik későn kerülnek fejlesztő szakemberhez.

Az új rendszer abszolút hungarikum, egy folyamat első állomása – mondta a Budapesti Korai Fejlesztő Központ igazgatója, Czeizel Barbara. A korai intervencióért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, az új programban alapvetően azokra a gyerekekre figyelnek majd, akik elvileg problémamentesen születtek.

Ha négy-hét hónapos korban – amikor a pszichomotoros fejlődés, a nagymozgások, a finommozgások, az érzékszervek fejlődése egyértelműen meg kell, hogy mutatkozzon – mennyiségi és minőségi eltérések lesznek egy gyermeknél, az a szűrésnek köszönhetően a védőnő és a szülő számára is egyértelművé válik majd – mondta.

Ezek a kicsik így hamarabb bekerülhetnek az ellátórendszerbe, ahol kezelhetik a lemaradásaikat, ellentétben sok más eddig gyakran előfordult esettel, amikor a felnőttek nem ismerték fel a gyerekek fejlődési problémáit.

Nem szeretnék hallani a rossz hírt

Czeizel Barbara szerint ugyan nagyon sok érintett szülő gyanította eddig is, hogy baj van, de első gyermek esetében nem tudott mihez viszonyítani. Más helyzetben, amikor a szülők már az előző gyermekeikhez hasonlítják a legkisebb fejlődését, inkább megfogalmazódhat a gyanú, még ekkor is halogathatják azonban a szakellátó helyek felkeresését, mert nem szeretnék hallani a rossz hírt.

Az anyák és apák ilyenkor nyugtatni próbálják magukat, például azzal, hogy hogy a gyerekek fejlődési ritmusa különböző, ennyi még belefér, úgy is behozza majd a lemaradását.

Vaszily-Hegedüs Andrea gyógypedagógus, logopédus, a keszthelyi Szemfüles Alapítvány vezetője elmondta, hozzájuk is nagyon sokszor fordulnak már viszonylag későn fejlődési problémákkal küszködő kisgyerekkel. A beszédfejlődés esetében például a hároméves korig tartó életszakasz számít a legérzékenyebbnek, ám vannak érintett gyerekek, akiket csak három és fél, négyéves korukban visznek el hozzájuk.

A szülők leggyakoribb magyarázata ilyenkor, hogy vártak még, abban bíztak, magától megindul majd a beszédfejlődés, vagy ha késik, akkor az óvodába kerüléssel, a közösség fejlesztő hatására úgy is beindul. Vannak szülők, akik még az óvodában is várnak, hátha el kezd beszélni a gyerek, aztán, mikor már nagyon szembetűnő az elmaradás, keresik fel az alapítványt.

Nem csak a szülő miatt késhet a kezelés

Czeizel Barbara szerint a halogatásra még nagyobb az esély, ha a szülő a védőnőtől, gyermekorvostól is hasonlókat hallott, így inkább gondolja, hogy nincs is olyan nagy baj a gyerek fejlődésével, majd behozza az elmaradásait.

Nem csak a szülő halogatása okozhat tehát késést a kezelésben, hanem az is, ha nem volt hová fordulnia, vagy ha az egészségügyben dolgozó szakemberektől nem kapott megfelelő választ, illetve információt.

Czeizel Barbara szerint ennek az alapvető oka, hogy nincs megfelelő minőségű, a korai intervencióra és fejlesztésre lehetőséget adó ellátás. Ezzel összefüggő probléma, hogy az egészségügy, a szociális ágazat és a köznevelésben megjelenő, a korai beavatkozásért felelős pedagógiai szakszolgálat nem kapcsolódnak egymáshoz, nem kommunikálnak egymással, főleg a nagyobb városokban – emelte ki.

A miniszteri biztos szerint így az egészségügyi szakembernek sok esetben fogalma sincs, hogy a köznevelésben van olyan szolgáltató, aki elvileg ezt a feladatot el kell, hogy lássa.

A különböző területek szakemberei azonban összeköthetők, és a szolgáltatókat, illetve az ott dolgozókat lehet fejleszteni. Olyan családközpontú mentalitást és kommunikációt kell náluk kialakítani, amely révén a szülőt valóban partnerként kezelik – tette hozzá Czeizel Barbara.