Nézzük most meg, hogy mi a helyzet az óvodásokkal: ez év szeptember 1-je komoly változásokat hoz az ő életükben is, hiszen a most hatályba lépő rendelkezések szigorú szabályokat írnak elő számukra.

A hatályos nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a gyermekeknek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévüket betöltik, a nevelési év kezdő napjától, vagyis szeptember 1-től legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson kell részt venniük. Ez első ránézésre egy szigorú szabály, figyelembe véve, hogy minden kisgyerek egy külön világ, s akiknek az „egy kalap alá vétele” nem feltétlenül szolgálja teljes mértékben a gyermek érdekeit.

Ezzel a ténnyel a jogalkotó is tisztában van, hiszen az egyértelmű előírás mellett azt is törvényben rögzítette, hogy a szülő kérelmére a jegyző, az óvodavezető és a védőnő egyetértésével a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai foglalkozás alól. Erre akkor kerülhet sor, ha a felmentést a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, helyzete indokolja. Ha az adott intézmény egyházi vagy magán fenntartású, a felmentés megadására a jegyző helyett a fenntartó jogosult.

Felmentés esetén a kötelező óvodai nevelésben a gyermeknek csupán az 5. születésnapja után kell részt vennie, ezt követően azonban további felmentésre már nincs lehetőség.

Az óvodai neveléssel - azon belül is elsősorban a beiratkozással és a hiányzásokkal - kapcsolatos kötelezettségek megsértése súlyos következményekkel jár.

A szabálysértésről szóló törvény értelmében az a szülő (törvényes képviselő), aki a gyermeket kellő időben nem íratja be az óvodába, vagy akinek a gyermeke egy nevelési évben igazolatlanul 11 napot vagy annál többet hiányzik, szabálysértést követ el. A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege - hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik - 5.000,- Ft, legmagasabb összege pedig 150.000,- Ft.

Mindezek mellett az óvodai kötelezettség megszegése a családi pótlék szüneteltetésével is járhat.

A családok támogatásáról szóló törvény hatályba lépő módosítása ugyanis kimondja, hogy ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek ezt a részvételi kötelezettségét megszegi, a gyámhatóság az igazolatlanul mulasztott 5. óvodai nevelési nap után felhívja a családi pótlék jogosultjának (a szülőnek) a figyelmét arra, hogy a 20. igazolatlanul mulasztott nap után kezdeményezni fogja a családi pótlék folyósításának a szüneteltetését.

Az itt meghatározott mértékű igazolatlan hiányzások mindig az adott nevelési évre vonatkoznak, mely minden évben szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.

Ezeken a következményeken túl azonban továbbiakkal is számolnunk kell, ha gyermekünk igazolatlanul marad távol az óvodától, ezekre a következő cikkünkben térünk ki részletesen.

A 3 évesnél idősebb gyermekek tehát alapvetően már kötelesek óvodába járni, hacsak ezen kötelezettség teljesítése alól nem kapnak felmentést. Távol maradni pedig csak igazoltan célszerű, hiszen a hosszabb távú, vagy ismétlődő igazolatlan hiányzásoknak komoly következményekkel járnak.

dr. Bekk Judit