Azonban a vásárlási és fogyasztási döntéseket megalapozó, a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás meglehetősen hiányos.

Bár a hazai vevők többségét érdekli, hogy mit tartalmaznak az elfogyasztott élelmiszerek, vásárláskor pedig figyelnek a cukor- és szénhidráttartalomra is, a vásárlási döntéseket megalapozó, a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás hiányos – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el. Ezt jelzi, hogy miközben élelmiszer-vásárláskor a tápanyag tartalomra tízből kilenc válaszadó legalább néha, minden kilencedik pedig mindig odafigyel, kevesebb mint a megkérdezettek fele tudja csak értelmezni a címkéken található tápérték-információkat.

Utóbbira jó példa, hogy ugyan saját megítélésük szerint tízből kilencen tudják valamennyire, hogy mi a különbség a kJ és kcal között, de a válaszokból kiderül, hogy valójában a válaszadók csupán harmada van tisztában azzal, hogy mindkettő az energiatartalmat jelöli, csak a kJ SI mértékegységben van megadva.

Fontos számunkra az energiabevitel

Az élelmiszerek energiatartalma ugyanakkor mégis fontos a hazai fogyasztók számára, mind a vásárlás, mind napi tápanyagbevitel figyelemmel kísérése során. Saját bevallásuk szerint a válaszadók háromnegyedét befolyásolja ugyanis vásárláskor, hogy a megvenni kívánt élelmiszereknek mik az összetevői: a legfontosabbnak a tartósítószer számít. Elsőre úgy tűnhet, hogy a kalóriatartalom kevésbé lényeges, hiszen csak a válaszadók negyedének választására van hatása, valójában a cukor-, szénhidrát- és zsírtartalom relatív fontossága is azt jelzi, érdekli a fogyasztókat, mennyi az adott élelmiszer energiatartalma.

Hasonló kép rajzolódik ki a napi tápanyagbevitel figyelemmel kísérése terén is. A megkérdezett felnőttek harmada követi a nap során, hogy az egyes tápanyagokból mennyit fogyaszt el. Közülük
a legtöbben a szénhidrát- és a cukorbevitelre figyelnek, de a kalória- és zsírbevitelüket is majdnem 50%-uk kíséri figyelemmel.

Csak a cukor, csak a zsír?

E téren is látszik azonban a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás hiánya. Miközben például a többség jól tudja, hogy a szénhidrátnak, a cukornak és a zsírnak van kalóriatartalma, a fehérjéről csak a válaszadók fele tudta ezt.