Lemaradásban vagyunk az idegennyelv-tudást tekintve más európai uniós országokhoz képest. A probléma nem új, a megoldás egyelőre nem körvonalazódik. Szakértők segítségét kértük az okok felkutatásában és a javaslatok megfogalmazásában.
Bár már több mint 20 év eltelt azóta, hogy az iskolákban kötelező volt az orosztanulás, hatása a mai napig érződik. A 40 évesek és idősebbek emlékezetében ugyanis még mindig élnek a korábbi nyelvoktatási reformok, illetve a rendszerváltás előtti beidegződések, és mivel e generációból nőtt ki a jelenlegi nyelvoktatók többsége, alig változott a helyzet. A tanárok – tisztelet a kivételnek – kevés esetben tudnak elszakadni az idejétmúlt módszerektől, ezért nem tudják megfelelően motiválni a fiatalokat, nem keltik fel az érdeklődésüket a tanulás iránt, azok tehát nem is jutnak előbbre. Nagy részük ugyanúgy nem szeret angolul tanulni, mint ahogy korábban az idősebb generáció sem szeretett oroszul – világított rá az egyik problémára Szalai Nóra, az 5perc Angol tulajdonosa és főszerkesztője.

Ráadásul a közoktatásban, az iskolák döntő többségében sokáig nagy létszámú csoportokban, kevés óraszámban és nem a legmegfelelőbb tankönyvekből folyt az oktatás, következésképp hatékonyan oktatni és az egyéni különbségeknek megfelelően differenciálni sem lehetett. Az elmúlt években észlelhető némi javulás ebben a tekintetben – tette hozzá Tóth Ildikó, a Katedra tanulmányi igazgatója. 2020-tól már csak középfokú, komplex nyelvvizsgával lehet majd bekerülni a felsőoktatásba, ami üdvözlésre méltó, ám jelenleg a középiskolák nagy részében nem adottak hozzá a feltételek és hatalmas különbségek vannak az országon belül – hívta fel a figyelmet Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

A közoktatás mellett a felsőoktatásban is gondok vannak, sok hallgató a 3-5 éves képzést követően gyengébb tudással kerül ki az egyetemről vagy a főiskoláról, mint amikor bekerült, mert nem találkozik idegen nyelvi követelményekkel. A diplomamentő program is megmutatta, hogy tömegével vannak olyan végzettek, akik még az alapfokú nyelvtudás közelében sincsenek. Ez azért lehet, mert az egyetemi oktatók egy jelentős részének sincs kiemelkedő nyelvtudása – állapította meg Rozgonyi Zoltán.

A statisztikák szerint az idősebb korosztály körében még rosszabb a helyzet, mint a fiatalabbaknál. Ez részben a nyelvtanuláshoz kötődő korábbi, kellemetlen emlékekből fakad, részben anyagi eredetű, részben pedig időszűkében alakult így.