Egy biztos: már az ókori idők óta használják gyógyításra, és nincs olyan ember, aki ne ismerné - írja a gyógynövénylap.hu.

Előfordulás és gyűjtés
A gyermkeláncfű vagy pitypang Közép- és Kelet-Európában mindenhol elterjedt, hazánkban is gyakori. Kertekben, parkokban, füves területeken tömegesen fordul elő, de vetésekben is gyomosít. Évelő növény, gyökere hosszú, egyenes. Hosszúkás levelei kacúrosan szeldeltek, tőlevélrózsát alkotnak. Virágzata élénksárga fészek, áprilistól egészen őszig nyílik. Termései bóbiták segítségével a szél által könnyen terjednek. Az egész növény fehér színű, kesernyés tejnedvet tartalmaz, mely sebzés hatására szivárog.

A népi gyógyászatban a pitypang virágos szárát, leveleit és gyökerét is használják (a modern fitoterápiában a gyökér és a levél felhasználása jellemző). A levelek tavasszal, virágzás előtt gyűjthetőek, a teljes növényt pedig tavasztól szeptemberig szedik. A gyökereket ősszel vagy kora tavasszal ássák ki a talajból. A begyűjtött növényi részeket szükség esetén tisztítani, aprítani kell, majd árnyékos, szellős helyen, vékony rétegben kiterítve megszárítani.

Hatóanyagai és felhasználása
A gyermekláncfű fő hatóanyagként keserűanyagokat, flavonoidokat és inulint is tartalmaz. A levelek A- és C-vitamin tartalma magas, az egész növény nagy mennyiségben halmoz fel káliumot (1,8-4,5 százalék).

Hatóanyagai a máj és a vesék működését szabályozzák, fokozzák az epe termelődését, kiválasztását a májban és az epehólyagból való ürülését. Keserűanyag-tartalma révén fokozza a nyál- és gyomorsavtermelést, étvágyfokozó hatású. Vizelethajtó hatása elsősorban magas káliumtartalmával függ össze. Fiatal, nyers levelei enyhe kesernyés ízük révén jól illenek friss, tavaszi salátákba, de párolva, vagy főzelékként is elkészíthetőek.

Terhesség és szoptatás során, máj- és epebetegségek, valamint szív- ésveseelégtelenségesetén ellenjavallott az alkalmazása. Tejnedve ritkán allergiás bőrreakciót okozhat (szájon át történő elfogyasztása esetén allergiás reakció nem jellemző).