Ezt a rendszert a diák- és iskolaszövetkezetek mintájára építené ki, ami lehetővé tenné, hogy a nyugdíjasok részmunkaidőben mégiscsak dolgozni tudjanak.

Elemzők szerint ez ugyanakkor azt mutatja, hogy jelentős munkaerőhiánnyal küzd az ország. Ennek orvoslására pedig nyugdíjas szövetkezeteket hozna létre a kabinet, és azokra úgy kellene tekinteni, mint vállalkozásra, amelynek tagjai 90 százalékban biztosan öregségi nyugdíjasok, ráadásul minden tagnak vagyoni hozzájárulást kellene fizetnie, és más nem dolgozhat a tag helyett.

A nyugdíjasok beterelése a munkaerőpiacra azért is osztja meg az elemzőket és a tervezet kritikusait, mert egy részük, köztük szakszervezetek képviselői is úgy látják, hogy ha valóban segíteni szeretnének a nyugdíjasokon, engedjék meg nekik, hogy szabadon vállalhassanak munkát, ne pedig egy kormányzati ellenőrzés alatt álló közvetítőrendszeren keresztül.

Másrészről pedig ideje volna rendezni a nyugdíjak mértékét is.

Ezekre konkrét elképzelések is születtek már. Az LMP például arra szólította fel a kormányt, hogy emelje havi ötvenezer forintra a nyugdíjminimum összegét.
Schmuck Erzsébet, a párt frakcióvezetőhelyettese továbbá azt kéri a kormánytól, hogy a nyugdíjemeléssel ne várjon novemberig.