– hangzott el a zarándokvonatokról Budapesten tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint Csíksomlyó a nemzeti örökség része, az ezeréves Szent István-i Magyarországhoz köt. A zarándoklat a magyar közösség erejét növelő élmény, van rá társadalmi igény. A zarándoklaton részt vesznek gyermekvédelmi gondozásban részesülő gyerekek és kárpátaljai, felvidéki magyarok is – közölte. A helyettes államtitkár megjegyezte: a református Kövér László házelnöknek az alapvetően katolikus zarándoklat részvevőihez intézett köszöntője jelzi, hogy más felekezetek híveit is szívesen látják.

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a csíksomlyói zarándoklat egyházi fővédnöke arról beszélt, hogy a mai ember sem tud Isten és barátok nélkül élni. Sokan érzik, hogy szükségük van néhány napra, amikor több időt szentelnek Istenre, saját magukra, családjukra, barátaikra. A csíksomlyói búcsúban a Mária-kegyhelynél tartott szentmisén mintegy félmillió ember vesz részt. Nem mindenki mélyen vallásos, de mindenki mélyen magyar, és ott még inkább megerősödik hitében, magyarságában. Ez az élmény másutt nem élhető át – mondta a püspök.

Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója elmondta: az útvonalat igyekeztek a hagyományos zarándoklatokhoz, történelmi emlékhelyekhez igazítani. A szerelvény mozdonyát Szent Istvánt ábrázoló grafika díszíti, termes kocsikból áll, lesz étkezőkocsi és kihangosítás. A zarándoklatokon részt vevő várhatóan mintegy 2500 utas elenyésző töredéke ugyan annak a 140 milliónak, aki évente igénybe veszi a magyar vasúttársaság szolgáltatásait, ám sok olyan lehet köztük, aki egyébként nem használja a közösségi közlekedést, s ez egy jó alkalom lehet arra, hogy megkedvelje. A vezérigazgató elmondta, hogy a 2014-15. évi csökkenés után 2016-ban 2,3 millióval nőtt a MÁV utaslétszáma.

Budai László, a Misszió Tours Utazási Iroda ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: „Mi csak egy jó zarándoklatot akartunk szervezni 2011-ben, és azzal szembesültünk, hogy ez annál sokkal több. (...) Isten és barátok nélkül nem lehet élni.”

A sajtótájékoztatón felolvasták a székelyföldi és a lengyelországi zarándoklatok világi fővédnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, fideszes politikus köszöntőjét, mely szerint a keresztény Európa fogalma magába foglalja a lelkiismereti szabadságot, azaz mindenki jogát arra, hogy magát vallástalannak vagy más vallásúnak tartsa. A hívő keresztények felelőssége segíteni, hogy „Európa továbbra is szellemi otthona maradhasson azon nemzeteknek, amelyek e közös keresztény alapokra épített sokszínű kultúrájukkal sikeressé tették e kontinenst”.

Újdonság, hogy a csíksomlyói búcsúba induló Boldogasszony zarándokvonatra a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen útvonalon is lesz lehetőség fel-, illetve leszállni, a lengyelországi Fekete Madonna zarándokvonat pedig Tarnow városát is érinti. Idén először – szeptember elején – indul Bosznia-Hercegovinába a medjugorjei zarándokvonat. Mindhárom zarándokút négynapos.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újból Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.