A puffadás leggyakoribb oka: a helytelen táplálkozási és életmódbeli szokásokra vezethető vissza, ezekben az esetekben az alábbi tényezők szokták a panaszokat előidézni:

1. Kevés rost fogyasztása. A bélrendszerben működő jótékony baktériumoknak szükséges van a prebiotikumokra, melyeket a rostok jelentik számukra, ha nincs kellő rostbevitel, akkor az emésztés zavarttá válhat, székrekedés, renyhe bélműködés, fokozott bélgázképződés alakul ki.
2. Az elégtelen folyadékbevitel, szintén hajlamosít hasi panaszokra, székrekedésre, bélgázképződésre. A napi javasolt folyadékmennyiség 2-2,5 l legyen, és érdemes szénsavmentes vizet választani, ugyanis a szénsavas italok értelemszerűen gázképződést okoznak, a cukros italok pedig sok fölösleges pluszkalóriát jelentenek és erjedésnek indulnak
3. A fokozott mértékű levegőnyelés értelemszerűen puffadást okoz, ez felléphet a kapkodó étkezések, rágógumizás, beszéd közbeni levegőnyelés közben.
4. Az irritábilis bél szindróma számos változatos emésztőszervi tünetet produkál, köztük puffadást is, ez az egyik leggyakoribb elváltozás, mely gasztroenterológiai szakrendelésre vezeti a beteget. Oka egyrészt lelki, a stressz jelentős mértékben befolyásolja a tünetek alakulását, táplálkozási napló vezetése során, fény derülhet egyes élelmiszerek panaszt okozó hatására. A kórkép patofiziológiai alapja az, hogy a normális bélgázmennyiséget a kórképben szenvedő beteg fokozott bélfeszülésként, fájdalomként éli meg. Szervi okok is okozhatnak puffadást, ezek egy rész emésztőszervi, más része egyéb szervek elváltozásai miatt alakul ki.
5. Emésztőszervi ok lehet az epekövesség. Az epekövesség vezető tünete a puffadás, étkezést követően 1-2 órával jelentkező teltségérzés. Amikor az apróbb kövek az epeutakba jutnak, kifejezett görcsös hasi fájdalom, későbbi állapotban sárgaság, májfunkciós zavar, súlyosabb esetben epehólyag-epeúti gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás alakul ki. Leggyakoribb oka táplálkozási eredetű, de mind terhességben, mind drasztikus fogyókúrában megváltozik az epehólyag működése, mely mindkét esetben kedvez a kövek kialakulásának.

6. A tejcukor-intolerancia is felelős lehet a puffadás kialakulásában, mely a laktáz enzim csökkent mennyiségét jelenti. Oka lehet egyrészt genetikai, előfordulhat olyan populációkban, akik tejterméket nem fogyasztanak, de kialakulhat akár ideiglenesen is egy-egy vírusfertőzés, a vékonybél nyálkahártyájának károsodása miatt, ez a regeneráció után helyreáll.

7. A lisztérzékenység is okozhat puffadást, jellegzetes tünetei még a nagytömegű, laza széklet, hasmenés, következményes vérszegénység, gyengeség, fáradékonyság, fogyás. Kialakulásában genetikai tényezők játszanak szerepet, a glutén - mely egy növényi fehérje-gliadin nevű komponense ellen termelődnek ellenanyagok a betegek szervezetében. A betegeknek kerülnie kell a búzát, árpát és rozst tartalmazó élelmiszereket.

8. Számos egyéb gasztroenterológiai és nem emésztőszervi ok állhat még a hátérben, például emésztőszervi és nőgyógyászati daganatok, hormonális elváltozások, hasnyálmirigy-elégtelenség, gyógyszer-mellékhatás, stb.

Haspuffadás esetén hasznos a táplálkozási napló vezetés

Amennyiben ön is tapasztalja a haspuffadás kellemetlen tüneteit, kezdjen táplálkozási napló vezetésébe, ebből fény derül a panaszt okozó ételekre. Kerülje a gyors étkezéseket, naponta többször egyen keveset, fogyasszon sok pre- és probiotikumot, bőven fogyasszon folyadékot, szénsavmentes ásványvíz formájában, amennyiben meg tudja oldani, kerülje a stresszt, illetve hatékony lehet még puffadás és teltségérzés, emésztési zavar tüneteinek enyhítésére szolgáló gyógyszer bevétele, ezek recept nélkül kaphatóak. 45 év alatti életkorban, a kivizsgálás előtt diétás szabályok betartásával, a táplálkozási módosítások a legtöbb esetben sikeresek. Tartós, legalább 1 hónapos panaszok a diéta mellett, azonban már indokolják a kivizsgálást. 45 év felett a puffadás hátterében gyakrabban áll szervi ok. Ekkor a diéta megkezdése mellett, javasolt a rutin fizikális vizsgálat, társuló tünetek mellett a belgyógyászati vizsgálat.

A puffadás és a teltségérzés kezelés

Tekintettel arra, hogy a puffadás és a teltségérzés hátterében számos életmódbeli és táplálkozási hiba, illetve gasztroenterológiai elváltozás állhat, a kezelés minden esetben a kiváltó októl függ. Leggyakrabban irritábilis bél szindrómát, táplálkozási és életmódbeli hibát találunk, ezért elsőként, ha haspuffadásról panaszkodik a beteg, át kell tekinteni a táplálkozási szokásokat. Mindig fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a táplálkozás rostban gazdag legyen, bő folyadék javasolt, mely leginkább szénsavmentes víz legyen, emellett rendszeresen ajánlott fogyasztani probiotikumokat.

Az egyszerű szénhidrátokat, a kelt tésztákat, a fehér lisztet, a cukrozott vagy szénsavas üdítőket, a puffasztó vagy székrekedést okozó ételeket kerülni szükséges. Ezek mellett a napi rendszerességgel végzett testmozgás is javasolt. Sok esetben hasznos lehet táplálkozási napló vezetése, ilyenkor könnyen fény derül a panaszt okozó élelmiszerekre. A stressz és a kapkodó étkezés, a gyakori levegőnyelés is állhat a probléma hátterében, ezért naponta 5-szöri nyugodt, kis étkezés javasolt. Ezen változtatások mellé még javasolt puffadást csökkentő szerek szedése, ezek általában vény nélkül kaphatóak. Amennyiben a panaszt tejcukor érzékenység okozza, akkor a tejcukor bevitelének csökkentése vagy teljes enzimhiány esetén, a kihagyása és a laktáz enzim pótlása jelenti a megoldást. A tejcukrot nagyon sokféle élelmiszer tartalmazza, ezért teljesen kiiktatni az étrendből nehéz feladat, tehát fontos figyelembe venni azt, hogy az illető esetében van valamennyi laktáz aktivitás, és megengedhet magának valamennyi tejcukor-bevitelt vagy teljesen hiányzik az enzim. A tejcukor intolerancia nem egyenlő a tejfehérje allergiával, ha valakinél tejtermék fogyasztása során lép fel hasmenés, puffadás, akkor kivizsgálás szükséges a pontos ok tisztázásához. A lisztérzékenyek a gluténmentes étrend bevezetésével szabadulhatnak meg a kínzó tünetektől. Glutént tartalmaz a búza, az árpa és a rozs, ezeket szükséges kiiktatni az étrendből. Az epekövesség esetén javasolt, hogy a diéta zsír- és fűszerszegény legyen.