85 ezerrel kevesebb munkanélkülit talált a KSH, mint amennyi regisztrált álláskereső a munkaügyi központoknál szerepel.

A 2014. december és 2015. február közötti időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 24 ezer fővel csökkent, 346 ezren nem dolgoztak. A munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 7,7 százalékra mérséklődött. A férfiak és nők munkanélkülisége közel azonos szintű volt, a nőket nagyobb mértékű javulás jellemezte - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 188 ezer volt, 8 ezer fővel csökkent. A munkanélküliségi rátájuk 7,8 százalékos volt. A nem dolgozó nők 158 ezren voltak, 16 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban, az ő munkanélküliségi rátájuk 7,7 százalékra mérséklődött. Az állástalanok 18,6 százaléka a 24 évesnél fiatalabb korosztályból került ki, a munkanélküliségi rátájuk 19 százalékos volt, egy év alatt 3,5 százalékponttal lett alacsonyabb. A legjobb munkavállalási korúak, azaz a 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 6,9 százalékos, az 55-64 éveseké pedig 6,7 százalékos volt.

A munkanélküliek közel fele, 46,6 százaléka tartósan munkanélküli. Ez azt jelenti, hogy legalább egy éve nem sikerült állást találniuk. A munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónapról 17,8 hónapra csökkent.

Hol van 85 ezer ember?
Mint arról már korábban írtunk: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2015. február végén 431 ezer ember volt nyilvántartott álláskereső, 85 ezerrel többen, mint ahányan a KSH adatai szerint munkanélküliek. A KSH tehát "alulbecsüli" a munkanélküliek számát az munkaügyi központok adataihoz képest - írja Fehér Ildikó munkaügyi szakértő A munka világa című tanulmányában.

Ennek az lehet a magyarázata, hogy a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolnak úgy a KSH-kérdezőbiztosoknak, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát. Ezért a KSH-statisztika nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között szerepelteti ezeket a személyeket. Azaz miközben a munkaügyi központoknál a regisztrált létszámban szerepelnek, a KSH munkanélküliségi adatában már nem.

Az eltérés oka a másfajta adatfelvételi módszerrel is magyarázható. A statisztikai hivatal kérdezőbiztosai negyedévente több tízezer háztartást keresnek fel és kérdeznek meg. Azokat, akiknek a megkérdezés előtti héten legalább 1 órányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszik számításba. Akik úgy nyilatkoznak, hogy ilyen munkájuk nem volt, de rendszeresen és aktívan keresnek munkát, és a munkahelyet bizonyos időn belül el is tudnák foglalni, a munkanélküliek közé sorolják. Azok, akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélkülieknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak.

Az adatok közötti eltérést okozhatja az is, hogy a regisztrált álláskeresők adatai mindig egy adott hónap zárónapjának létszámára vonatkoznak, a statisztikai hivatal adatai pedig a háromhavi időszak átlagát közli.