A Germanwings másodpilótájának az esete az antidepresszáns és szorongásoldó gyógyszerekre terelte a figyelmet. Durva becslések szerint a magyar lakosságnak majdnem 6%-a váltott ki tavaly erős nyugtatót. Még megdöbbentőbb, ha számszerűsítjük: csaknem 5 millió doboz nyugtató fogyott egy év alatt a patikákban. Ebben a számban az antidepresszánsok még nincsenek benne.

Egyetlen hónap alatt, idén februárban 224 ezer ember szedett Magyarországon benzodiazepin hatóanyagú szorongásoldót (nyugtatót), további 90 ezren pedig valamilyen antidepresszánst kaptak. Tavaly február és idén március között pedig összesen 563 ezer ember, a lakosság 5,6 százaléka szedte a legerősebb szorongásgátlók valamelyikét, emellett az elmúlt évben 230 ezren valamilyen gyakoribb antidepresszánst is.

Ha csak a nyugtatókat nézzük, akkor itthon az OEP által közzétett adatok szerint egy év alatt 4,7 millió doboznyi szorongásoldót nyeltek le a pszichés problémákkal küzdők, pontosabban ennyit váltottak ki a patikákban, vagyis ebben a számban nincsenek benne a kórházban kapott gyógyszerek. Ez annyi doboz, amennyivel ki lehetne rakni a Debrecen–Sopron útvonalat, a bennük lévő tabletták pedig csaknem 115 millió terápiás napra elegendőek, azaz egy-egy betegre átlagosan 204 gyógyszeres nap jutott.

Az alábbi táblázat összefoglaló adatokat tartalmaz a leggyakoribb receptre kapható nyugtatók forgalmáról 2010-ben és 2014-ben. A betegszám azt jelzi, hogy az adott időszakban mennyien szedtek egy adott hatóanyagot tartalmazó készítményeket. Látható, hogy míg az éves betegszám valamelyest csökkent, a felírt gyógyszer mennyisége – és a terápiás idő hossza – nőtt.

A fenti adatok csak a három legerősebb úgynevezett benzodiazepinre – az alprazolamra, a klonazepamra és a lorazepamra – vonatkoznak. Azoknak a gyógyszereknek, amelyek ezeket a hatóanyagokat tartalmazzák, van néhány közös tulajdonságuk. Mindhármat szorongásra, feszültségre, pánikbetegségre írják fel elsősorban, és mindháromnál hasonló mellékhatások fordulhatnak elő.