A vagyongyarapodási eljárásoknál gyakran azért állapít meg nagy összegű adóhiányt és bírságot az adóhatóság, mert nem fogadja el az adózó nyilatkozatait, bizonyítékait egyes bevételeivel kapcsolatban.

Ezúttal azokat látjuk el hasznos információkkal, akik egy-egy nagyobb beruházásukhoz, ingatlan, vagy gépjárművásárláshoz baráti, rokoni segítséget vesznek igénybe, különös tekintettel arra, ha a segítséget nyújtó külföldi.

Amikor az adóhatóság egy magánszemély vagyongyarapodását vizsgálja, akkor felállít egy kimutatást, amelyben külön-külön oszlopokban jeleníti meg a magánszemély bevételeit és kiadásait. Az így elkészült táblázat megmutatja azokat az időpontokat, amikor a vizsgált adózó kiadásai meghaladják a bevételeit és így forráshiánya keletkezik. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben a kimutatásban szereplő forráshiányok összege lesz az adókülönbözet alapja. A megállapított adókülönbözet legtöbbször teljes egészében adóhiány, amire felszámítják a késedelmi pótlékot és az igen magas 200 százalékos bírságot is.

A nagyobb forráshiányok általában ott keletkeznek, ahol adózónak jelentősebb kiadásai vannak, mert például vásárolt egy ingatlant, egy gépjárművet, vagy esetleg alapított egy céget.

Gyakran ezeknek a nagyobb összegű kifizetéseknek a forrása más magyar adózótól, vagy külföldről származik. Az ilyen forrásból származó bevételeket azonban az adóhatóság igen nehezen, vagy egyáltalán nem fogadja el.

Mit kell tenni, ahhoz, hogy ez velünk ne fordulhasson elő? Minden bevételről rendelkezzünk írásos bizonylattal!

A magánszemélyektől kapott kölcsönökről készüljön szerződés. Javasolt ezeket a szerződéseket ügyvéddel, vagy közjegyzővel ellenjegyeztetni, de legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni.