Az alacsony vízállásokról pedig maga a szabályzás tehet.

Hőségriadó, kritikusan alacsony vagy éppen magas vízszint, rendkívüli esőzések. A szélsőséges időjárási viszonyok már-már hétköznapiak a Balaton mellett.

A 2000-es évek elején a Pannon Egyetem részt vett egy nemzetközi kutatásban, amivel megpróbálták előre jelezni, hogy Európa különböző klímájú területein a globális felmelegedés miként változtatja meg a tavak élővilágát.

„Érdekes módon a Balaton esetén a különböző klímaváltozóknak a hatásai kioltják egymást” – foglalta össze az M1 Kék Bolygó műsorában az egyetem Környezettudományi Intézetétét vezető Padisák Judit.

Tehát a jelenlegi tudásunk szerint a Balatonra ezek a hosszú távú trendek nem lesznek olyan nagy hatással, mint amire például a finn és az észt tavakon számítani lehet, ahol a téli fagyott időszak rövidül meg – tette hozzá.

A klímaváltozás áttételesen mégis hatással lesz a tóra, az egyre sűrűbben előforduló „extrém időjárási jelenségek” miatt.

A magyar sajtót időnként bejárja a hír, miszerint a Balaton idővel teljesen ki fog száradni, de Padisák Judit szerint olyan nagy a tó vízgyűjtő területe, hogy erre egy ideig biztosan nem kerül sor.

Majdnem háromszor akkora lenne a tó felülete, ha nem engednénk le a vizet belőle a Sió-csatornán – mondta el a szakember.

„Amikor az extrém esős időszakok jönnek, kinyitjuk a Siót, és a vízfelesleget leengedjük. Igen ám, de amikor extrém száraz évek jönnek, akkor a Balatonnak nincs meg az a tartaléka, ami az esős időszakokban felhalmozódott volna” – fejtette ki az intézményvezető.

Tehát tulajdonképpen az emberi szabályozás idézi elő a kritikusan alacsony vízállásokat.