Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, mint például az „Így írtok ti”-t, vagy a kisdiák mindennapjait feldolgozó „Tanár úr kérem”-et. Karinthy életműve azonban ennél jóval színesebb és sokoldalúbb. Egészen fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz és a magyarok közül elsőként ült repülőre.

Első irodalmi sikereit még gyermekkorában érte el a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írásával, melyet 15 éves korában adtak ki. Ezt követően vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerezte meg magának a hírnevet. Noha ezen műveit a későbbiek során sem tagadta meg, de sok bosszúságot okozott neki az, hogy humoros művei miatt nem veszik komolyan akkor, mikor filozófiai és politikai gondolatokat publikál. Pedig több mint ötezer cikket alkotott életében, melyek között riportok, tudósítások, útinapló, filozófiai eszmefuttatások, irodalmi elemzések és sok-sok humoreszk található. Regényeiben általában a férfi és a nő kapcsolatát elemzi, a párkapcsolatban felmerülő problémák és a felek közötti egyenlőtlenség kimeríthetetlen forrásként vannak jelen írói tevékenységében. Legnépszerűbb műve az Utazás a komponyám körül címmel mégsem szerelmi regény, hanem az agydaganata miatt bekövetkezett eseményeket dolgozza fel. A terjedelmes olvasmányok mellett sok sikeres színpadi szerzeménye is volt, melyek többnyire egyfelvonásos bohózatok, de volt egész estét betöltő vígjátéka is, mint például: Földnélküly János, A nagy ékszerész. Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg. Noha önmagát sokszor költőnek vallotta, ennek ellenére viszonylag kevés verset írt.

A Móra Ferenc Gimnázium tanárai és diákjai művészien vonultatták a színpadra Karinthy minden alkotását stílustól és műfajtól függetlenül kellemes szórakozást biztosítva ezzel a népes számban megjelent közönségnek.

Méltán jutalmazták a nézők az est zárásaként vastapssal a tehetséges szereplőket.