Nem rossz a kis zsír: a legújabb tudományos eredmények szerint zsírunkban található adipociták részei a bőr első védekezési vonalának, vagyis az ott termelt antimikrobiális peptid képes baktériumokat, vírusokat, gombákat ölni.

A Dr. Kazai Anita által, a Medical Online szaklapban publikált cikk szerint eddig úgy tudtuk, hogy a bőr sérüléseit csak neutrofileknek és makrofágoknak hívott fehérvérsejtek védik a baktériumokkal szemben. A leírtak alapján a felállás most megváltozott, hiszen a Kaliforniai Egyetem San Diegói karának dermatológusai megállapították: a bőr zsírsejtjei antimikrobiális peptid termelésével fékezik meg a kórokozókat, vagyis a bőr sérülésének első fázisában az adipociták egy cathelicidinnek nevezett molekula termelésébe kezdenek.

Kevés zsír: védelem, sok zsír: probléma

A cikk szerint most már biztos, hogy kigyúrt, „zsírtalan test jobban ki van téve a fertőzéseknek, mint az, amelyiket kicsi zsír burkolja.” A kutatás során egerek bőrét fertőzték meg Staphylococcus aureus baktériummal, ami alapján sikerült kimutatni, hogy a fertőzés helyén nem csak a zsírsejtek mérete, hanem a számuk is megnő, majd az adipociták megkezdik az invazív pathogéneket likvidáló cathelicidin antimikrobiális peptid (CAMP) termelést.

Az elhízás és társai

A kutatás vezetője Richard Gallo szerint ezek a szervezet primer védvonalát jelentik, azonban ez a visszájára is fordulhat: ha túl kevés a CAMP, könnyen elkapjuk a fertőzéseket, ha túl sok, autoimmun és gyulladásos betegségek alakulnak ki. Az elhízott emberek vérében több a CAMP, ami magyarázatot ad az elhízás társbetegségeire.

A szaklap kitér arra, hogy a nyugati világban mind az elhízás és az autoimmun betegségek száma meredeken emelkedik. Izraeli kutatók 329 vizsgálatot áttekintő tanulmánya szerint a túlsúly az a környezeti tényező, ami az olyan autoimmun betegségekért felelős, mint a reumatoid artritisz, a szklerózis multiplex, az 1-es típusú diabétesz, a pszoriázis, a gyulladásos bélbetegség vagy a Hashimoto thyroiditis.

Nem csak energiaraktár

Az Autoimmunty Review-ban megjelent tanulmányban (Obesity in autoimmune diseases: Not a passive bystander) Yehuda Shoenfeld leszögezi, hogy a fehér zsírszövetnek nem csak az energiaraktározás a szerepe, hanem endokrin szerv is, hiszen különböző adipokineket (leptin, adiponektin, rezisztin, visfatin) termel. Ezek fontos résztvevői az immunrendszernek: fenntartják a gyulladást, betegségtársítás lévén metabolikus szindrómát, diabéteszt vagy kardiovaszkuláris komplikációkat okozhatnak.

Az izraeli kutató kimutatta, hogy az túlsúly miatt D-vitamin-hiány alakul ki. Kitért arra, hogy szklerózis multiplexes egerek D-vitamin-hiányát pótolva elmúltak a betegséghez társuló vesezavarok és mérséklődött a paralízis. Konklúziója szerint mindenkinek fel kéne írni, akinek nem működik megfelelően az immunrendszere: olcsó és mellékhatásai sem ismertek.