A chicagói székhelyű Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának kutatói Richard K. Burt vezetésével 110 olyan relapszáló-remittáló SM-beteget vontak be tanulmányukba, akiknél az előző évben kétszer fordult elő, hogy az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakokok (remissziók) váltották fel, miközben betegségmódosító terápiákkal (DMT) kezelték őket.

Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. E terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat.

A tanulmányba bevont betegeket két csoportba osztották, az egyik csoportot (55 fő) nem mieloablatív hematopoetikus őssejt transzplantációval (HSCT) kezelték cicklofoszfamidot és antitimocita globulint (T-sejt ellenes antitestek) alkalmazva. A másik 55 fős csoportot nagyobb hatékonyságú betegségmódosító terápiával kezelték, mással, mint az előző évben kapott DMT-kezelés során. 98 beteg állapotát egy év után mérték fel, 23-ét évente követték öt éven át.

A kutatók azt találták, hogy a HSCT-csoportban három beteg, a másiknál 34 beteg esetében súlyosbodott a betegség. "Ilyen mértékű javulást a korábbi gyógyszerkísérletekben nem tudták kimutatni még akkor sem, ha intenzívebb DMT-terpáiában részesültek a betegek alemtuzumab (egy monoklonális antitest)-kezeléssel", amellyel hosszú távon megállítható a szklerózis multiplexben szenvedők állapotromlása" - írták tanulmányukban a kutatók.