A rágcsálók ellen a járataikba rakott méreggel lehet védekezni, de nem mindegyik hatóanyag engedélyezett, és nincs is elég ember a munka elvégzésére. A gazdák azt kérték, hogy kiszórhassák a szert a földekre, ez viszont más állatokat is veszélyeztetne - olvasható az infostart.hu hírportálon.

A mezei pockok az eső és a talajforgatás hiánya miatt lepték el a földeket. A gazdák azt kérik a hatóságoktól, hogy ne csak a rágcsálók üregeinél lehessen irtást végezni, hanem szórásos technikával is. Ráadásul van egy hatóanyag, amit az Európai Unió betiltott és csak szükséghelyzetben engedélyezi a használatát – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Igazgatóságának elnöke.

„Katasztrófa van. Ami előttük van, gyűjtik, eszik. Szedik össze a búzaszemet, rágják meg a zöldet, a lucernatáblák teljesen beszürkültek, nagyon látványos”– fogalmazott Szél István.

Van olyan lucernatábla, ahol mindent felfaltak a mezei pockok – panaszolta az InfoRádióban egy hódmezővásárhelyi gazdálkodó. Sipos József szerint ez már szükséghelyzet, ezért indokolt lenne az engedélyezett hatóanyagok és védekezési lehetőségek kiszélesítése, ugyanakkor ő a biológiai megoldásoknak is híve lenne. Mint mondta, a szántóföldi területekre T-fákat kellene kihelyezni, amelyek a ragadozómadarakat segítenék. „A biodiverzitást vonjuk be ezzel a védekezésbe, rókákat, madarakat, amik fogyasztják ezeket az élőlényeket.”

A gazdák által igényelt hatóanyagot a pockok magas száma miatt olyan nagy mennyiségben kellene kiszórni a földekre, hogy az más, védett állatfajokat is veszélyeztetne – figyelmeztet a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Főleg olyan területeken, ahol nincs növényborítottság, a magevő madarak, esetleg a nyulak, őzek és egyéb rágcsálók is – amik nem tartoznak most a célzottak közé –, megtalálhatnák, aminek egy olyan következménye lenne, ami nem biztos, hogy szerencsés – magyarázta Hunyadi István.

Nagy dilemmában van az engedélyeztető hatóság is

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyetért a gazdák helyzetértékelésével: közleménye szerint a már engedéllyel rendelkező szerekkel az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni, ezért azt kérik a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok a mostaninál is súlyosabb kártétele a hazai termőföldeken. A közlemény szerint a NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amivel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve

• az új, innovatív technológiák térnyerésének biztosítását, valamint
• a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.

A Nébih viszont közölte: a mezei pockok jelenlegi gradációja valóban jelentős károsítóhelyzetet teremt, ami ellen a védekezési kötelezettség ‒ a növényvédelmi hatóság útmutatása alapján ‒ valamennyi földhasználó közös érdeke és feladata. "Jóllehet, a véralvadásgátló szeres készítménnyel végzett teljes felületkezelés nagy területen egyszerűbb kijuttatási mód lehetne, a súlyos humán és környezeti károk kockázatára való tekintettel"

A felületkezelést a szervezet nem engedélyezi

Vagyis ezeket a szereket továbbra is csak a járatokba juttatva lehet alkalmazni. Máskülönben a felszínre kihelyezett szerek a környezetükben a kisemlősök és a magevő madarak pusztulásához, globális károkozáshoz vezethetne, és akár az emberi egészségre is veszélyes lenne, ugyanis a véralvadást okozó szer lenyelve, bőrrel érintkezve és belélegezve egyaránt végzetes hatással járhat.

(Nyitófotó és cikk forrása: infostart.hu)