Ez most is azzal az eredménnyel zárult, hogy a bírálók az azonos, a nagyjából azonos és a különböző termékpárok egyharmadánál fedeztek fel eltéréseket. Az agrártárca közleményében ismételten a különbségekre helyezi a hangsúlyt, mondván: az áruházak azonos márkajelzés alatt keleten gyengébb minőséget hoznak forgalomba.

Ez azonban most sem egyértelmű, mivel a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatalnak (Nébih) az eredményeket korrektül közlő összefoglalójából kiderül: a legtöbb esetben szinte szó szerint a körtét vetették össze az almával.

Összesen 39 termékpárt vizsgáltak, ebből 23 csomagolt élelmiszer, 8-8 alkoholos ital, illetve zöldség, gyümölcs volt. A szakemberek a termékek mintegy harmadánál tapasztaltak valamilyen eltérést. Öt csomagolt élelmiszer esetében az összetétel azonos volt, de érzékszervi szempontból különbség mutatkozott közöttük.

Négy csomagolt terméknél, valamint két alkoholos italnál – noha a márkanév azonos – az összetétel eltért. A kettős minőség leginkább az utóbbiaknál érhető tetten, ami a legtöbb esetben érzékszervi különbözőséget is okozott. Szintén e termékeknél fordult elő az olcsóbb alapanyagok használata – olvasható a Nébih hivatalos közleményében. Ugyanakkor, ha átnézzük a részletes eredményeket, például a vizsgált gyümölcsöknél kiderül, hogy a legtöbb esetben még csak nem is ugyanabból az országból vagy nem ugyanattól a termelőtől származnak a málnák, nektarinok, kajszik, őszibarackok.

Az egyik gombánál – amelyet ráadásul ugyanaz a magyar termelő szállított a nyugati és a hazai boltokba is – kiemelik, hogy a külföldinél kisebb a tönkméret, több a ki nem nyílt, még hártyás gombafej.

Azt viszont a közleményben egyik esetben sem teszik hozzá, hogy az árakban továbbra is nagy a különbség: a magyarországi kínálatban általában olcsóbbak a termékek.

A vizsgálat során igazából csak néhány terméknél találtak eltérést, ami leginkább két különböző gyárban előállított és azonosnak vagy hasonlónak mondható termékek esetében volt tetten érhető. A limonádés söröknél például eltértek az összetevők, egy kólafélénél szintén: az osztrák termék cukrot, míg a magyar izoglükózt tartalmazott. Mindkettőnél igaz, hogy a termékpár egyik tagját itthon, a másikat pedig külföldön gyártották. Ez érvényes egy sor jégkrémre is, ahol például a legtöbb esetben színbeli eltérésekre – vagy a magyar, vagy a külföldi „sárgább” – leltek. De akadt olyan termék is, ahol a magyarban több volt a pálmaolaj, míg a másikban napraforgóolajat használtak. Sajtok esetében előfordult, hogy a külföldi egy kicsit sósabbnak, míg az egyik francia camembert- nél a magyar változat lágyabb, intenzívebb ízűnek találtatott – ami az utóbbi sajtfélénél kimondott előny. Ráadásul a bírálók megjegyezték, hogy eltérő érlelési idejű sajtokat vetettek össze…

A lényeg megint ugyanaz, mint a korábbi tesztelésnél: feltárható ugyan eltérés a magyar és az osztrák/német boltokban árusított hasonló és azonos termékek között, de a különbség nem meghatározó.

Amennyiben mégis akad eltérés, az a legtöbb esetben akár az árral is magyarázható: az itthon kínált termék – néhány kivételtől eltekintve – olcsóbb, s máshol állítják elő, így tehát az összetételében is lehet differencia.