Ismerik az eszközt, ismerik a funkciót, ám egyáltalán nem jártasak a pénzügyekben a 19–29 év közötti fiatalok. Mindez a K&H első negyedéves, elégedettséget mérő jóléti index felmérésből derül ki. Ahogyan az is, hogy pénzügyekben a városi fiatalok mindössze 23 százaléka jól tájékozott. Az arány persze az aktív dolgozók és a diákok körében más és más képet mutat: előbbiek között kicsit jobb az arány, 28 százalék; utóbbiak közül 12 százalék vallja, otthonosan mozog pénzügyi kérdésekben. Mint az internetet aktívan használó nemzedék, nem meglepő, hogy az online bankolásról szinte mindent tudnak. Neten vásárolnak, utalnak, foglalnak – de a hitelekről vagy a biztosításokról már nem ennyire tájékozottak.

Amiről a legkevesebbet tudnak, azok a megtakarítási és befektetési termékek. Arról is megvan a véleményük, miért tudnak keveset. A felmérés készítői által feltett kérdésre, miszerint honnan és kitől kellene tanulniuk a pénzügyekről, a válaszadók 61 százaléka úgy felelt, az iskola és a szülők felelőssége mindezek megtanítása. Sőt 64 százalékuk szerint már az általános iskolában érdemes lenne elkezdeni az alapvető pénzügyi oktatást. Mindez nem olyan meglepő annak fényében, hogy 63 százalékuk arról számolt be, semmilyen pénzügyi ismeretet nem tanult általános iskolában (a budapestiek 81 százaléka válaszolt így). A középiskolákban a válaszadók mindössze 6 százaléka szerzett valamilyen pénzügyi tudást, 32 százalékuk pedig csak a felsőfokú intézményekben tett szert ilyen ismeretre. A kutatásban 500, városban élő fiatal vett részt.