Most pedig a csapadékos, párás idő miatt rothad is. A tavalyinál legalább ötödével kevesebb cseresznye termett az idén, így aki az olcsóbb gyümölcsre vár a befőtt és a lekvár elkészítéséhez, csalódhat. Hasonlóan jártunk az eperrel: alig egy hétig tartott, amikor bőséges kínálatában volt részünk.

A KSH és az Agrárgazdasági Kutatóintézet legújabb kimutatása szerint az országban összesen 2898 hektáron termesztenek cseresznyét. Az előző években a termés 9,4–11,3 ezer tonna között mozgott. Szakértők szerint az idén 20 százalékos lehet a kiesés a húsvét utáni fagyok, valamint a szokásosnál nagyobb mértékű természetes gyümölcshullás következtében.

Tavaly a friss cseresznye kivitele 1062 tonnáról 1018-ra mérséklődött, fő felvevőpiacának Szerbia, Lettország és Ausztria számított.

Szakértők szerint az idén az európai hiány miatt az arab és a balti országok mellett Kínából is érdeklődtek a magyar cseresznye iránt. Az import minimális, alig 140 tonnát tett ki, s ahonnan vehetnénk belőle, ott is rossz a termés. Nyugat-Európában sok gyümölcstermő területen száraz fagy pusztított, emiatt jelentős a terméskiesés.

Németországban az áprilisi fagy miatt cseresznyéből a szokásos mennyiség 30-50 százalékát takaríthatják be, ezért az ár most magasabb, mint az előző évben. Lengyelországban az áprilisi-májusi fagy jelentős károkat okozott, ami szintén az árak növekedését eredményezte.

Mindezek hatására tavalyhoz képest az itthoni cseresznye is drágult – a szezon elején kilója 1500 forintra rúgott, ami ma már 550– 750 forintra mérséklődött. Ez az ár azonban így is jóval magasabb, mint amit a lekvárnak-befőttnek szánt alapanyagra szokás költeni.